Miért érezzük rosszul magunkat Magyarországon? I.

Nem fogok elkezdeni népszerű pszichológiai posztokat írni, de összegyűjtöttem, amit a közgazdászok mint társadalomtudósok erről írogattak, mértek, és a szemem elé került.

Egy elég régi, de igazgalmas, és hamarosan megismételendő kutatás megmutatta, hogy az egész világon a magyarok a legboldogtalanabbak a jövedelmükhöz képest, pedig ráadásul világviszonyban I. . A kutatás felvételekor a szlovákok, horvátok, törökök, lengyelek, kínaiak, pakisztániak, brazilok, indiaiak, ghánaiak, dominikaiak, kolumbiaiak, mexikóiak nálunk boldogabb, de szegényebb népek voltak. Bár általában igaz, hogy az anyagi jólét és a boldogság között szoros összefüggés van, minél gazdagabb egy nemzet, annál kevesebbet ad hozzá a boldogság-érzethez a jólét. A jövedelmükhöz képest a legkevésbé boldogok a saját jövedelmi szintjükön a magyarok, más szinteken az amerikaiak, osztrákok, nyugat- és kelet-németek, portugálok, szlovének, románok, oroszok, fehéroroszok és moldávok. Nem is mernék következtetést levonni azon túl, hogy Magyarország súlyos gazdasági válsága ellenére talán ennél is súlyosabb társadalmi válságban van. (A jövedelmükhöz képest a legboldogabbak: az izlandiak, hollandok, észak-írek és írek, puerto ricoiak, kolumbiaiak, fülöp-szigetiek, ghánaiak, nigériaiak és bangladeshiek). Bár a kutatás régi, Európában azóta is csak a bolgárokkal és az oroszokkal versenyzünk boldogtalanságban.

A magyar gondolkodásra nem csak az anyagi elégedetlenség, de a nagyon rövidtávú haszonkeresés is jellmező (talán ezért is adósodott el társadalmunk ilyen krónikusan). Egy kutatásban 17,000 középvezetőt kérdeztek arról, hogy mennyire értenek egyezet ezzel az állítással: "Több embernek kéne inkább a mának, mint a jövőnek élnie", illetve azzal, hogy "Több ember él a mának, mint a jövőnek". A világon a legjobban az orosz, argentín, lengyel és magyar menedzserek értettek ezzel egyet. Európa és a világ legversenyképesebb gazdaságaiban (Dánia, Ausztria, Hollandia, Svájc, Malajzia és Szingapúr) viszont az emberek pont fordítva gondolkodnak.

Adrian G. White, a University of Leicester tudósa azt kutatja, hogy az emberek mitől és hol érzik magukat szubjektíven, a saját szempontjukból jól. Ő is bemutatja a jövedelem és az elégedettség általános, de nem mindent magyarázó kapcsolatát.

Az Economist Intelligence Unit egy buddhista milliárdos felkérésére elkészítette az egyes országok békességének rangsorolását. A pontszámok azt tükrözik, hogy az adott ország táradalma mennyire él békében önmagával és a világgal: békésen gyakorolják-e a hatalmat, mennyien vannak fegyverben, hányszor fordulnak a polgárok egymás ellen,és milyen gyakran élnek a kényszerítés, például a bebörtönzés alkalmazásával. Magyarország az EU tagállamokhoz hasonlóan a világ legbékésebb országai közé tartozott 2006. körül, bár az első helyen álló, legbékésebb Norvégia mellett megelőzött bennünket a szomszédos Ausztria, társadalmi átmenetet másfél évtizeddel korábban kezdő Portugália, illetve a volt szocialista ország közül nálunk sikeresebben fejlődő Csehország, Szlovénia és Szlovákia is. Mondanom sem kell, hogy az elmúlt években sokat csúsztunk lefelé, a világ 18. helyéről a 27. helyre, és olyan országok előztek bennünket meg, mint Urugay, Malaysia vagy Omán.

Nekem az a véleményem, hogy a globalizáció és a kapitalizmus korszakában akkor lehetünk boldogabbak, ha sokkal jobb, a világra nyitottabb, és több bizalmat, együttműködési lehetőséget teremtő jogi, társadalmi normákat igyekszünk megteremteni és követni, és jobb gazdasági intézményeket hozunk létre.

Európai boldogság és jövedelem

A TÁRKI friss felmérése szerint 19 európai ország közül a bolgárok, oroszok és a magyarok a legkevésbé boldogok. Ezúttal azonban nincsen szó különösebb magyar depresszióról: az egy főre eső (árakkal kiigazított) bruttó nemzeti jövedelem és az emberek boldogságának kinyilvánított foka között szinte egyenes arányosság mutatkozik a mintában - ami egyébként konzisztens a korábbi mérésekkel. A gazdagságukhoz képes a lengyelek érzik magukat feltűnően jól a bőrükben, a németek és a franciák pedig a gazdagságuk ellenére nem tűnnek elégedettnek. Korábbi, nagyobb és részletesebb felmérések alapján régiónkat és hazánk lakóit a relatív gazdagság egyáltalán nem teszi boldoggá. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedben talán ebben a tekintetben lenyugodott az életünk. A térképet és az adatokat a Many Eyes segítségével lehet részletesen elemezni. További részletek: Income and Happiness.