Euractiv - szolgálati közlemény

Hosszú tárgyalások után résztulajdonosa leszek az euractiv.hu portált is kiadó vállalkozásnak, a régi angol nyelvű blogomat is kiadó euractiv.com magyar franchise partnerének. Az euractiv hamarosan alaposan bővülő magyar nyelvű EU hírei, elemzései és ügyösszefoglaló linkdossziéi innen a blogról, jobb oldalról is elérhetők rss feeden keresztül, hetente körülbelül egyszer pedig európai személyes európai összefoglalóval jelentkezem.

Külföldi befektetések Európában a válság előtt

Befektetői szemmel különösen tanulságos megnézni azt, hogy melyik európai ország mennyi külföldi befektetést képes értelmesen fogadni, de általános gazdasági helyzetképnek sem rossz, mivel a külföldi befektetők sokkal kevésbé politikai célok szerint hozzák-viszik a pénzüket, mint mondjuk a nemzetközi szervezetek, ideértve az EU-t is. A legutolsó nemzetközileg jól összehasonlítható adat a 2008-ban kezdődő válság éve. Magyarország az ezt megelőző évtizedben igen jól szerepelt. A nagy kérdés, hogy a tizes években sikerül-e tartanunk ezt a pozíciónkat, esetleg még tovább erősíteni rajta?

Az adatok, ha csak egy pillanatot szentelünk nekik, részben félrevezetőek, hiszen a pénzügyi szektorba történő befektetések (pélául Luxemburgban) olyan tőkét kötnek le, ami végső soron máshova vándorol, és máshol teremt munkahelyet és adóbázist. A magyarországra érkező külföldi tőke viszont elsősorban a termelő- és szolgáltató szektort érinti, vagyis azonnal munkahelyet hoz létre. Egy lépést hátralépve azt is leszögezhetjük, hogy pénzügyi szektor ide-oda, a külföldi tőkebefektetések és a GDP növekedése között nagyon egyértelmű pozitív kapcsolat van, és Luxemburg nem véletlenül az EU leggazdagabb tagja.

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu

Európa légtere - most

A flightradar24.com oldalon néhány másodpercenként frissül Európa légterének képe, rajta az összes polgári repülőgéppel. Nem tudom, hogy a polgáriként nyilvántartott izraeli vadászgépek is rajta vannak-e, de például kis kitartással mindenki követheti szerettei útját a célállomásig.

Kösz Zsuzsi a linket!

Komment.hu vitacikkeim 2008-2010.

Az [origo] 2008. decemberében indította el Komment.hu nevű véleményszájtját, amely olyan cikkeket közöl, amelyek "közelebb viszik az országot ahhoz, hogy babonák, népbutítás és alantas ösztönök helyett tiszta, végiggondolt gondolatok irányítsák". |me, a a komment.hu oldalán eddig megjelent gazdaság - vasút - energia - versenyképesség témájú írások. A komment.hu oldalán több száz emberrel lehet vitatkozni ezekben a kérdésekben.

Energia

A parlamenti képviselők szokatlan egységben támogatták az elképzelést: bővíteni kell az atomerőművet Pakson. Vajon miért felejtettek el arról beszélni, hogy az ehhez szükséges hatmilliárd eurót kinek kell majd állnia? Biankó billiók

Bank, euró és pénzügy

Magyarország 2004-ben nem csak az Európai Unió, hanem feltételesen a Gazdasági és Monetáris Unió, a gazdag eurózóna tagságát is elnyerte. Egyelőre azonban nincs eurónk, a zóna határa pedig elválasztja egymástól a régi és új tagokat, ami felesleges belső energiákat von el a gazdasági válságkezeléstől. Mi a teendő Magyarország soros európai elnökségéig? Nyissuk ki az eurózóna kapuját!

Greshem klasszikus törvénye akkor működik, ha az uralkodó kényszeríteni tudja az embereket, hogy a rossz pénzt használják. A rossz pénzt az emberek költik, amilyen gyorsan tudják, mielőtt az állam tovább rontja az értékét, a jót, mondjuk az aranyat, a dollárt vagy az eurót pedig felhalmozzák. A pénzrontáson tetemes inflációs adó - régi kifejezéssel, a kamara haszna - keletkezik azzal, hogy az államtól a rossz pénzt is mindenkinek el kell fogadnia. A kilencvenes években a szabad árrendszert nem alkalmazó egykori kommunista tervgazdaságok összeomlása bebizonyította, hogy állami kényszer nélkül a törvényszerűség megfordul. Egy szabad gazdaságban az emberek olyan pénzt kezdenek használni, ami jól működik. Mondjuk a dollárt vagy az eurót. A rossz pénz nem fér meg a jó pénzzel

A 2008-as magyar pénzügyi válság nyomán a lakosság és a kisvállalkozók érdekében hozott törvény az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozásáról szinte biztosan a legjobban pont azoknak a lakossági és kisvállalati hitelfelvevőknek fog fájni, akik még nehezebben és drágábban fognak hitelhez jutni, a bankok figyelmét pedig szükségtelenül eltereli a magyar pénzügyi rendszer tényleges problémáiról. Egyoldalúan nem megy

Gazdaság

Nem sokkal Európa dics?séges politikai és gazdasági újraegyesítése után az unió a válságcsúcson keleti és nyugati blokkra szakadt. Van-e esély az unió egységének megteremtésére? Ha van, vajon milyen szerepet játszhat benne Magyarország? Meghasonlott ház: az EU, Magyarország és a világgazdasági válság

Most, hogy a lejáró államadósságunkat a külföldi hitelezők nem hajlandók megújítani és 300 forintot kell adnunk egy euróért, az Országgyűlés szokatlan és nagy egyetértéssel létrehozta a Költségvetési Tanácsot önmaga kordában tartására. A mögöttes feltételrendszer azonban kibeszéletlen kompromisszumoktól terhelt, a helyzet mégsem reménytelen. Mit várhatunk a testülett?l, és hogyan segíthetünk neki? Fiskális alkoholizmus és furcsa kompromisszumok

A globális kapitalizmus korában a nemzetközi felmérés szerint azokban az országokban, ahol a kisebbségi tulajdont jobban védik, mint Magyarországon, átlagosan 16 350 dollár az évente egy főre jutó nemzeti jövedelem, ahol nálunk is kevésbé, ott 10 790 dollár. Ha a többségi és a szellemi tulajdonjogokat is figyelembe vesszük, akkor a magyar államnál tulajdontisztelőbb helyeken átlagosan 44 208 dollár jut egy főre, a kevésbé tulajdontisztelő helyeken pedig csak 7105 dollár. Az egy főre jutó nemzeti jövedelmünk ma évente valahol 15 ezer dollár körül áll. Az, hogy mennyire tiszteljük az egyéni, kisebbségi és többségi tulajdonjogokat, nagymértékben meg fogja határozni, hogy a 10 ezer vagy a 40 ezer dolláros kategória felé fogunk továbblépni. A gazdasági erő és a tulajdon hatalma: hova álljunk?

Vasút

A vasútnál a munkaadó és a munkavállaló úgy szegheti meg a sztrájkra vonatkozó jogszabályokat, hogy annak egyikükre nézve sincsen következménye. Vasutassztrájk korlátok nélkül

Verseny és versenyképesség

Az EU-csatlakozás volt az utolsó nagy közös nemzeti ügyünk, de a leggazdagabbak klubjában mintha elengedtük volna magunkat, és szegény rokonként viselkednénk. A gazdagság az erős nemzetek kiváltsága, nagyobb felel?sséggel jár, több nagyvonalúságot és önbizalmat kíván, mint ami a mai közügyeinkre jellemző. Gazdag-e vagy szegény nemzet a magyar?

A kormány által felállítani tervezett Közérdekvédelmi Hivatal - függetlenül a közérdeket védő rendőrségtől, az ügyészségektől, az Állami Számvevőszéktől, a Közbeszerzések Döntőbizottságától, a Gazdasági Versenyhivataltól, az Egészségbiztosítási Felügyelettől, a még megmaradt árszabályozó hatóságoktól, a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól, az önkormányzatok és állami vállalatok belső ellenőreitől - vizsgál, szankcionál, ellenőriz. Eljárása azonban nem szolgál arra, hogy a korrumpált folyamatot az érintett közhivatalban, vállalatnál vagy intézménynél kijavítsák, illetve a megfelelő szankciókat az erre feljogosított szervek kiszabják: hogy a bíróság érvénytelenítsen egy csalárd szerződést; az árszabályozó hatóságok húzzák ki az indokolatlan árdrágító elemeket a villany-, gáz-, postai vagy vasúti számláról; hogy a Döntőbizottság újra lefolytathassa a közbeszerzéseket. Aligha fogja a közérdekvédelmisek eljárása segíteni azt, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság hatékonyan szankcionálja a büntetőjogilag is megítélhető korrupciót. Mire jó egy Közérdekvédelmi Hivatal?

"A sztrájkjoggal való visszaélés tilos" - mondja ki a törvény, bő egy éven belül mégis másodszor történik meg egy adóból finanszírozott vállalatnál. A közművekre különleges szabályok vonatkoznak, felelőtlen sztrájkjuknak pedig a társadalom és a gazdaság a legnagyobb károsultja. Miért alakulhatott ki megint ez a kínos helyzet? A BKV-sztrájk költségeit is mi fizetjük

Nem véletlen, hogy a nemzetközi példák az egyszerűen beszedhető fogyasztási adók terjedését mutatják. A vagyonadót csak a legvagyonosabb országokban alkalmazzák (és ott is módjával, igaz, sikeresen) - ez az adónem ugyanis igen rossz hatékonyságú, drágán bevezethető és népszerűtlen adófajta. A távozó kormány is tisztában volt ezzel: az ÁFÁ-ból mintegy 47-szer nagyobb adóbevétel remélt, ezért a fő tétjét az ÁFA emelésére tette, amelynek a hatása, azon túl, hogy tovább mélyítette a recessziót, névlegesen több mint 460 milliárd forinttal javította a költségvetés egyenlegét. Sarcolni nehéz: vagyonadó és versenyképesség

A helyzet az, hogy a magyarok valamivel több időt töltenek a munkahelyükön, mint szlovák társaik, és talán napi egy-két órával többet, mint a nyugat-európai dolgozók, de egy-egy óra alatt csak fele annyi értéket hoznak létre, fele annyi embert szolgálnak ki, fele annyi árut termelnek mint a nyugatiak. Kiút a válságból: többet kellene dolgozni

[A] magyar gazdaság rossz teljesítményének [jelentős] mértékben okozói a rossz magántulajdonosok is. Ezeket a rossz tulajdonosokat arra buzdítom, hogy váljanak meg cégüktől. A köztulajdonú vállalatok között is van számos olyan, amelynek az eladása vélhetően nagyon gyorsan javítana az ország anyagi helyzetén. Kiút a válságból: tualjdonosváltás és privatizáció

A Kiút a válságból sorozat, amely a gazdasági válság leküzdésének egyéni szintú stratégiáival foglalkozik, még két részből fog állni.

A rossz pénz nem fér meg a jó pénzzel

A múlt héten egy második cikkem is megjelent a komment.hu oldalán egy számomra igen kedves témában, a pénzelméletben.

Greshem klasszikus törvénye akkor működik, ha az uralkodó kényszeríteni tudja az embereket, hogy a rossz pénzt használják. A rossz pénzt az emberek költik, amilyen gyorsan tudják, mielőtt az állam tovább rontja az értékét, a jót, mondjuk az aranyat, a dollárt vagy az eurót pedig felhalmozzák. A pénzrontáson tetemes inflációs adó - régi kifejezéssel, a kamara haszna - keletkezik azzal, hogy az államtól a rossz pénzt is mindenkinek el kell fogadnia. A kilencvenes években a szabad árrendszert nem alkalmazó egykori kommunista tervgazdaságok összeomlása bebizonyította, hogy állami kényszer nélkül a törvényszerűség megfordul. A jó pénz ugyanis nem csak értékőrző, hanem általánosan elfogadott csere- és fizetőeszköz, hozama hosszú távon kiszámítható, mások is abban számolnak, és mindent lehet érte kapni: autót, lakást, hitelt, élelmiszert. Egy szabad gazdaságban az emberek olyan pénzt kezdenek használni, ami jól működik. Mondjuk a dollárt vagy az eurót.

A pénzelmélet volt az egyik olyan közgazdasági téma, amivel behatóan foglalkoztam a Láthatatlan Kollégiumban folytatott tanulmányaim során. A pénzelmélet a pénz fogalmán keresztül összeköti a pénzügy, a mikroökonómia és a makroökonómia tételeit, így közgazdászok számára különösen hálás kutatási terület. A cikkem mégsem nem tudományos jellegű, hanem arról szól, hogy véleményem szerint miért kerülhetetlen el az euró gyors bevezetése, akár azon az áron is, hogy egy időre csak másodosztályú tagjai leszünk az eurózónának. Itt lehet kommentálni.

Európai blogverseny

Az Európai Újságírási Központ (European Journalism Centre) blogversenyt hirdet újságíróknak, médiaszakos hallgatóknak és amatőr bloggereknek az európai parlamenti választási kampány időszakára. A versenybe bárki nevezhet, akinek blogja van, vagy blogot szeretne indítani, és érdekli az európai politika. Az előzsűrizés után EU tagállamonként három blogot hívnak meg Brüsszelbe egy konferenciára és egy közös versenyplatformra.
Ha valaki most kap kedvet a blogíráshoz, vagy van olyan blogja, amit szeretne felfejleszteni, ez egy kiváló alkalom a közönségszerzésre. A versenyen indulók között a zsűri június 12-én sok divatos tárgyi nyereményt - MacBookot, iPodokat és iPhoneokat - fog kiosztani. A 81 versenybe kerülő blogból 26-ot fognak díjazni.

Bezárt Európa utolsó történelmi repülőtere

Bezárt Berlin legendás Tempelhof repülőtere. Európa egyik utolsó klasszikus repülőtere 1923-ban nyitott meg,1926-ban ez lett a Lufthansa szülőhelye és 1927-ben már saját metrómegállóval rendelkezett, először az ilyen középületek közül. (Ezekben az években még hidroplánok érkeztek a budapest Gellért-szálló elé). Nevezték a modern repülőterek anyjának. 1936 és 1941 között átépítették, ekkor nyerte el a mai, nagyszerű modern formáját. A második világháború után a hidegháború egyik jelképévé vált: az 1948-ban szovjet blokád alá vett Nyugat-Berlint a Tempelhofra érkező amerikai légihíd mentetette meg a kiéheztetésről. A hatvanas években itt is tömeg fogadta a Beatlest. 1994-ben a három nyugati hatalom, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország itt vetettet ceremoniálisan is véget Berlin megszállásának, és ezzel az aktussal fejeződött be Németország és Berlin megosztása. A város által körülnőtt, kinőtt, és modern repterekkel helyettesített klasszikus légikikötő bezárásáról véglegesen 2007-ben döntött a berlini szenátus. 2008-ban népszavazást tartottak a nyitvatartásról, ami különös módon hozta elő Berlin egyre kevésbé látszó, és nagy gonddal takargatott megosztottságát. A nyugat-berlini választók identitása szempontjából fontos, szimbolikus épület repülőtérként való nyitvatartása mellett 80% tette le a voksát az egykori nyugati megszállási zónában és csak 30% a volt Kelet-Berlinben. Ma még nem lehet tudni, hogy mi lesz a repülőtér sorsa, de az biztos, hogy a modern Európa örökségének egyik legfontosabb eleme a Tempelhof repülőtér.

Képek: CC Stefan Geens, a légihídról kiadott nyugat-német bélyeg, CC Ole Begemann.

Frissítés: Egy kulturális fővároshoz méltóan a filmipar mentené meg a repülőteret.

A canterbury érsek az európai muzulmánok állampolgári lojalitásáról

A meglehetős hőfokot elérő, bár belterjes és tét nélküli magyarországi muzulmán-vitába tulajdonképpen azért szálltam be, mert felháborított, hogy egy egyetemi oktató ennyivel intézheti el a canterbury érseknek a muzulmánok integrációjával kapcsolatos előadását:

Ezzel kapcsolatosan Hirsi Ali egyenesen "lopakodva behatoló sáriáról", az iszlám törvénykezésnek az ilyetén elfogadtatásáról beszél, amihez "az arabok eszközül használják az Európai Közösséget". (Más kérdés, hogy munkálkodnak önkéntesek is ezen, így a canterburyi érsek, aki nemrég a sária részleges bevezetésének ötletével állt elő, s akit vélhetően - számos ilyen szintű kollégájához hasonlóan - a kontraszelekció "kegyelme" juttatott ilyen hivatalra.)

Ezzel kapcsolatban ezt írtam:

Az érsek a közelmúltban amellett érvelt, hogy azon esetekben, amikor a világi igazságszolgáltatás nem akar dönteni az állampolgárok - elsősorban családjogi - vitáiban, az iszlám hitű állampolgárok vallási törvényük, a saría alapján rendezhessék viszonyaikat. E gondolat a mai Magyarországon oly' természetes, hogy szükségtelen róla vitatkozni. Senki nem gondolná helyesnek például, ha a polgári házasság felbontását kimondó állami per ítélete egyházjogi értelemben is érvényes volna, vagyis ha a templomban kötött házasságokat a magyar bíróság érvényteleníthetné. A canterburyi érsek annak érdekében, hogy II. Erzsébet iszlám életet élő alattvalói az európai szabadságjogokra épülő világi törvényeket életük más viszonyaiban könnyebben fogadják el, annyit kért a muzulmán hitű brit állampolgárok számára, ami a legtöbb európai országban ma is jár a különböző keresztény felekezetek és a zsidó vallás követőinek. Éppen Anglia egykori véres, embertelen vallásháborúinak történelmi tapasztalata tette Európa-szerte elfogadottá azt a gondolatot, hogy szabadságjogaink egyik legfontosabb alapja a vallási türelem.

Összeesküvés-elméletnek is lapos az anglikán egyházfőt a muzulmán fundamtenalizmus ügynökének beállítani. Az, hogy mennyire volt jó az általam használt párhuzam a canterbury érsek javaslata és a magyarországi köztársasági és egyházi jogrendszer viszonylag békés egymás mellett éléséről, a Verbális Numerák kommentjei között már felmerült. (Szerintem bizonyos szempontból jó, más szempontból meg nem olyan jó). A cikkemmel szembeállított fundamentalista, illetve pusztán idegengyűlölő kritikákon túl viszont a Verbális Numerák blog szerzője felvetette azt az egyébként nagyon is kézenfekvő problémát, hogy idehaza lényegében senki sem tudja, hogy valójában a megidézett európai egyházfő mit is mondott iszlám-ügyben?

A canterbury érsek természetesen nem javasolta a sária részleges bevezetését Nagy-Britanniában vagy Európában; ehelyett pozitívan foglalt állást abban a kényes kérdésben, hogy az iszlám hit követése lehetővé teszi-e a joguralom (avagy a kontinentális jogban az alkotmányos jogállam) elfogadását.

A muzulmánokkal kapcsolatos tolerancia kérdésében, tetszik vagy nem, a néhai Pim Fortuyn jelölte ki a tolerancia új határait: a valllási türelem az evilági törvények evilági elfogadásáig terjed, a többieknek pedig nem lesz helyük az Európai Közösségben. Pim Fortuyn rövid politikai pályafutásának első sikerét az első olyan nyugat-európai nagyvárosban, Rotterdamban érte el, ahol hamarosan abszolút többségbe kerülhet a vallásos muzulmán lakosság. Fortuyn iszlámmal kapcsolatos gondolatai részben az előadói stílus, részben a lappangó probléma felszínre hozatalának drámája miatt váltottak ki botrányt 2002-ben. Fortuyn meggyilkolása után az új határok nagyon gyorsan beépültek holland majd az európai mainstream politikai gondolkodásba.

Fortuyn az evilági hatalom kapujából, a canterbury érsek pedig egy keresztény államvallás államfői posztjáról tette fel ugyanazt a nyugtalanító kérdést: összeegyezthető-e a szekuláris európai állam és az iszlám iránti lojalitás? Az olyan emberek, akik szimplán utálják a mohamedánokat, vagy valamilyen kivételezett helyzetet szeretnének evilágon a kereszténységnek, örömmel kapaszkodnak Fortuyn határozottságába. Ugyanezek az emberek hitetlenkedve néznek arra az európai egyházfőre, aki nem elégszik meg az előítélettel, és az ítélet előtt tárgyalná is azt a kérdést, hogy az iszlám követőei lehetnek-e jogtisztelő állampolgárok.

A canterbury érsek legfontosabb állítása az, hogy az állampolgári közösség és a muzulmán hívők közössége, az umma szétválasztható; a két közösség törvényei között az összeütközés mérsékelhető, az állampolgári és vallási közösségi lojalitás összeegyeztethető. A canterbury érsek egyházfőtől meglepő pragmatizmussal vagy empátiával azt javasolja, hogy amennyiben a kettős lojalitás lehetséges, akkor az állam is tegyen ennek érdekében lépéseket, hogy feleslegesen ne állítsa szembe az evilági törvényt a vallásival. "Kellemetlen igazság [annak felismerése,] hogy a jogról való gondolkodásunkba is bevezethető a 'piaci' elem, a lojalitásért való versengés". A nagyvonalú érsek beszéde konklúziójában a bibliai hermeneutika és kortárs filozófiai gondolkodás szép ötvözeteként a felvilágosodás és a sária mitológiáinak dekonstrukciójára szólít fel, továbbá arra figyelmeztet, hogy ebben a vitában a jog természetének kérdése nem lesz megkerülhető.

Úgy hiszem, hogy a cantebury érsek olyan magasra tette a lécet, hogy a keresztény Európában sematikusan gondolkodók és a fundamentalisták egyelőre csak alulról piszkálják. A vita sarokpontja prímán ki van jelölve, aki pedig be akar szállni, annak először olvasnia kell. Ahogyan Fortuyn programadó könyvét, úgy ezt a szöveget is le kéne fordítania egy értő embernek magyarra.

A globalizáció elfogadottsága világszerte

A Pew Global Attitudes Project keretében napvilágot látott legújabb felmérés szerint igen érdekesen oszlik meg a globalizációhoz való viszony az egyes régiók, de még inkább a generációk között. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy melyik régióban hányan válaszolnak úgy, hogy "nagyon jó" érzéseik vannak a világkereskedelem és a kommunikáció által létrejövő egyre nagyobb fokú globális összekapcsolódással kapcsolatban. A fiatalok mindenhol nagyobb mértékben éreznek így. A globalizációval a legjobban az afrikai emberek azonosulnak.
Érdekes módon a Közép- és Kelet-Európai fiatalokban nagyobb a saját kultúrfölényük hite, mint a nyugat-európai vagy észak-amerikai társaikban. Talán ez az önbizalom is segít abban, hogy a kelet-európaik sokkal lazábban állnak a bevándorlás kérdéséhez, mint a nyugatiak. A kelet-európaiak szintén nagyobb mértékben azonosulnak az angol nyelv hódításával. (Ezek az eredmények itt érhetők el: A Global Generation Gap)

Korábban: Hol érzik jól magukat a földlakók, Európa a békés globalizációban érdekelt, egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

Szégyen

A Flamand Rádiózenekar Bartók- és Ligeti-koncertjét Belgiumban egy roma család képével reklámozták. Nem csak a Belgiumi Magyarok Szövetsége kérte ezt ki magának. Nagykövetünk az ügyet diplomáciai síkra terelte, és magyarázatot kért (szerencsére kapott is!) a flamand kormánytól. Nagykövetünk azt sem értette, hogy mi köze van Bartóknak és Ligetinek a cigányokhoz és a cigányzenéhez.


Az Index.hu a brüsszeli Magyar Kulturális Intézet vezetőjétől már nem kevesebbet idéz, mint hogy „a minket irritáló fénykép… valami Európán kívüliséget, elmaradottat, reménytelenül nem modernet sugall. Olyasmit, amivel nem akarunk azonosulni a külföld felé”. És ez még mindig semmi. Petőcz György írása a mai napig megtalálható a Magyar Kulturális Intézet honlapján a sokat mondó Malőr címen. „Hát így állunk ma Európában, az identitásokért és imázsokért folytatott kulturális küzdelem frontjain” - zárulnak az igazgató szavai. Nekem még egy mondat hiányzik.

Sarkozy és a vallás

Lehetett sejteni, hogy Sarkozy sok mindenben Blair utódja lesz az európai politikában, de hogy a vallás legyen politikájának egyik központi kérdése, arra biztos kevesen fogadtak volna. Az index arról számol be, hogy a laikus francia elitnek kezd betelni a pohár. Magyarul eddig a legjobb beszámolókat a ügyről Horváth Réka EU-blogján találtam, aki beszámolt Sarkozy címzetes kanonoki címének átvételéről és a lateráni beszédéről is. A címzetes lateráni kanonok cím minden francia államfőnek jár IV. Henrik óta, de az ötödik köztársaság elnökei közül csak a jobboldaliak "mentek el érte", nem lényegtelen módon az a Valéry Giscard d’Estaing is, aki az EU alkotmányozó konventjét vezette, és így nagyrészt szellemi atyja a Lisszaboni Szerződésnek is.

Sokan írták az elmúlt években, hogy a 21. század a vallás évszázada lesz, és ezt talán azért nem vettük komolyan, mert Magyarországon igen gyengék az egyházak, és Európa talán az egyetlen civilizáció, ahol ez a hatás még nem nagyon érvényesül. Sokszor ismétlem, mert nagyon fontosnak tartom, az európai kulturális örökség jegyzékébe elsőként a Cluny apátságot jegyezték be, még az előző francia kormány kulturális miniszterének kezdeményezésére. Szerintem Sarkozy lépései ezen a téren váratlanok, de egyáltalán nem meglepők egy olyan embertől, aki elnökként először az Egyesült Államokba utazik nyaralni, és a Bush családdal ebédel. Mindenesetre szép európai történet, hogy egy magyar és görög zsidó szülőktől származó francia polgár köztársasági elnök és lateráni címzetes kanonok lesz egyszerre.

Kiegészítés: Sarko gets religion (FP Blog)

Európa közepének keresése

Körülbelül a nemzetállamok kialakulása óta szórakoztató geopolitikai verseny dúl Európa közepének meghatározásáért, amelyről a Wikipédián egy nagyszerű szócikk található. Az első emlegetett próbálkozó Szymon Antoni Sobiekrajski lengyel királyi csillagász, de sok identitás-válságos ország próbálkozik a cím elnyerésével. Általában az európai mainstreamből kimaradt országok (Lengyelország, Észtország, Belarusz, Litvánia, Szlovákia) futnak köröket ebben a vetélkedőben, de van francia, német, sőt norvég szempontú mérés is. Jellemző módon Magyarország még be se szállt ebbe a nagyszerű nemzetközi szellemi vetélkedőbe, hiába ratifikáltuk elsőnek a Lisszaboni Szerződést!

Az egyik kedvelt mérési mód Európa négy sarkának kijelölése, majd ezek földrajzi koordinátáinak központosítása. Tekintettel a négy sarok kijelölésének földrajzi-politikai-kulturális lehetőségeire (pl. Izland, Azori-szigetek, Kréta) meglehetősen nagy számú koordinátát lehet központinak kihozni. Ezen az alapon van versenyben a Suchowole 1775. óta, de az észt Saaremaa szigete is ilyen érvelést használ, természetesen más sarokpontokkal. Az egyik legextrémebb igény, amelyhez Oroszország elég dél-keleti területeit is sarokpontnak kell tekinteni, Telemark régió Norvégiában. Amíg volt Monarchia, a K.u.K. geopolitikusoknak volt centrális igénye, és pechünkre a mai Magyarországtól pár kilométerre keletre, a rahói járáshoz tartozó Dilove falura esett a választásuk (lásd Rakhiv környékét). A bal oldali képen a hozzánk legközelebb eső, egykor magyar központi látható. A németek vészjóslóan vitatták az osztrák-magyar tudományos eredményeket, és némi utánaszámolással megállapították, hogy valahova a Frauenkirche környékére esik az igazi pont Drezdában. A szovjetek Trianon után persze Dilove mellett tették le a garast.

A lengyelek a tömegközépponti elvvel támadtak vissza, ami a népességet és a területet is figyelembe véve igyekszik megtalálni azt a pontot, ahol Európát alá kéne támasztanunk, ha a lakóival együtt egy rúdra raknánk és lapos volna. Így némi belviszály keletkezik, mert ezen módszer alapján immár Torun a nyertes, nem pedig Suchowole. 1989-ben a történelmi idők szelével egy időben egy francia tudós elmésen kitalálta, hogy a gravitáció törvényét figyelembe véve az akkor a Szovjetunióból szakadni készülő Litvániába, Purnuškės falu közelébe esik, alig 26 kilométerre Vilniustól. A jobb oldali képen ez a szép litván tisztás látható. Az elmúlt években Belarusz jelentkezett be három alternatív központtal is, ezek közül a legfrissebb igénylő Vitsebsk Voblast régió egyik pontja.

Vannak kevésbé érthető jelentekzők is, Číhošt Csehországban, további belarusz és lengyel városok, valamint egy osztrák település, Braunau am Inn, ezt állítólag maga Bonaparte Napoleon nevezte ki.

Sok európai polgár Európát az Európai Unióval és elődjeivel azonosítja, ezen a politikai elven egészen érdekes új eredményeket vehetünk figyelembe. A módszert először franciák alkalmazták a 12 tagú EU-ra, nekik így pont egy francia falu, Saint-André-le-Coq jött ki. Az 1995-ös bővítési hullám után ez a módszer a belga-vallon Viroinvalt hozta ki, a mi csatlakozásunk a német Kleinmaischeid városkát hozta helyzetbe, akik azonban alig hogy felállították a jobb oldali szögmérőt, három év alatt el is veszítették a központi szerepüket, hiszen belépett Románia és Bulgária is. A franciák módszere így ma Gelnhausen településre mutat. Attól függően, hogy melyik európai országhoz tartozó atlanti szigetet jelöljük ki valamelyik nyugati sarokpontnak még több német város is versenyezhet ezért a címért.

Képek Tiranáról

A hét elején hivatalos úton Albániában jártam. Sajnos nem volt nálam fényképezőgép, és sok szabad időm sem volt, de a telefonommal készítettem néhány képet. Óriási hatást tett rám az esemény és a város is, de erről majd később.
Itt lehet megnézni a fényképeket.

Mennyire könnyű Magyarországra bevándorolni?

Ahhoz képest, hogy már ezer éve is volt törvényünk a bevándorlók védelmére, manapság nem állunk valami jól ezen a területen. Magyaországnak fogy a népessége, mégis nehezen lehet bevándorolni, és a beilleszkedést támogató politikáink (hosszú távú letelepedés, állampolgárság megszerzése, családegyesítés, bevándorlók politikai részvétele, diszkrimináció-megelőzés) is meglehetősen gyengék.


Huszonnyolc európai ország közül Csehországgal holtversenyben a 17-18. helyen állunk a bevándorlást nehézségének hat szempontját összesítve. A magyar állampolgárságot az európai ennél is nehezebb megszerezni. A térképen minél sötétebb egy ország, annál nehezebb dolga van egy bevándorlónak. A legtöbben Svédország teszi a bevándorlók integrációjáért. Link: integrationindex.eu

Magyarország támogatja az EU alkotmányos reformját

Magyaország korábban elfogadta az Európai Alkotmány tervezetét, így nem meglepő, hogy a két országban történt elutasítás után kompromisszumot, a reform-szerződést is támogatjuk. A leginkább Sarkozy elnökhöz és Merkel kancellárnőhöz köthető új alkotmányos szerződés az alkotmányos külsőségeken kívül relatíve kevés változást tükröz a föderalista alkotmánytervezethez képest. A reformszerződés a nagyközönség számára holnaptól érhető el a portugál elnökség http://www.eu2007.pt/ címen található honlapján.

Mit mondott a pápa a kereszténydemokrata politikusoknak?

A nagyszerű Vatikáni Figyelőből mindent megtudhatunk az eseményről, és jelentősen pontosíthatjuk a magyar sajtóból szerzett félinformációinkat. XVI. Benedek Európa egyik legerősebb pártcsaládja számára tartott beszédet, amelynek így közvetve biztosan hatása lesz politikai életünkre.

A beszédnek két fő témája volt. Az egyik azt taglalta, melyek napjaink azon téveszméi, amelyekkel szemben a keresztény politikusoknak (tehát nem csupán a katolikusoknak, ill. a kereszténydemokratáknak) fel kell lépniük, ha következetesek kívánnak maradni hitükkel, vagyis önmagukkal szemben. A másik téma pedig a vallásszabadság garantálása, illetve a jogállam és az erő alkalmazásának kérdése volt, amihez a terrorizmus elleni küzdelem szolgált ürügyül, de ebben is az üzenet jóval szélesebb spektrumot ölel fel.

A Vatikáni Figyelő eligazít abban a kérdésben is, hogy mi történt Orbán Viktor és a pápa között, és mi a különbség a magánkihallgatás és a gyűrűcsók között.

Gazdasági növekedés Európában

Az alábbi térképen az egyes európai nemzetgazdaságok egy főre jutó bruttó nemzeti terméke (némileg egyszerűsítve az egy főre jutó megtermelt reáljövedelem) változása látható 2002. óta, vagyis az elmúlt négy évben, hiszen idei adat még nem áll rendelkezésre. A zöld országokban csökkent az egy főre jutó jövedelem, a sárgában nőtt. A halvány zöld és a halvány sárga országok halvány csökkenést illetve növekedést produkáltak.

Érdemes megnézni Magyarországot és szomszédait a térképen. Link: Central European Economy Watch.

Pápai üzenet Nagyszebenbe

Nagyszebenben, Európa idei kulturális fővárosában tartják a III. Európai Ökumenikus Naggyűlést. A találkozó politikai szempontból sem lényegtelen, ha belegondolunk, hogy mennyi európai vér folyt a keresztény felekezetek közötti vallásháború miatt, de az európai identitás és alkotmányosság körüli viták (világosan: keresztény-e Európa) szempontjából is. XVI. Benedek pápa a találkozón nem vesz személyesen részt, de küldött üzenetet.

Az a feladatunk, hogy felragyogtassuk korunk embere előtt Krisztus világosságát: nem a saját világosságunkat, hanem Krisztusét. Istentől ezért kérjük az egységet és a békét az európaiak számára, és álljunk készen, hogy hozzájáruljunk az európai társadalom valódi haladásához, mind keleten, mind nyugaton.

A kiemelés tőlem származik, a szöveg pedig a Vatikáni Figyelőről, ami szerintem abszolút mérvadó forrás katolikus ügyekben, nem csak katolikusoknak.

Magyarországi Európa Társaság

A Magyarországi Európa Társaság Európa-barát civil szervezet, amelynek érdemes tesztelni az új honlapját.

A Magyarországi Európa Társaság civil, a politikai pártoktól független szervezetként kíván bekapcsolódni a közéletben és a szakmai körökben folyó, a liberális demokrácia jövőjét érintő nemzetközi vitákba. Érdeklődésének és tevékenységének középpontjában - bár nem kizárólagosan - az Európai Unió, illetve Magyarország uniós tagsága áll. Célja, hogy az egységesülő Európa eszméjét támogassa és a közös európai értékrendet képviselje - Magyarországon és külföldön egyaránt.

Vannak rajta európai hírek, tanulmányok és egy érdekes linkgyűjtemény.

Európa éve a világpolitikában: Blair köszönti Sarkozyt

Tony Blairt az elmúlt évtizedek egyik legkiemelkedőbb európai államférfijének tartom, aki generációjából először jutott egy nagyhatalom élére. Tíz évnyi kormányzás után ezekben a hetekben fejezi be miniszterelnöki tevékenységét. A hétvégén egy nála egy évvel fiatalabb, őt példaképnek is tekintő, jelentős vezetői múlttal rendelkező politikus, Nicholas Sarkozy nyerte meg a francia elnökválasztást. Tony Blair a YouTube filmmegosztó rendszerén keresztül üdvözölte kollégáját és barátját franciául és persze angolul:



Tony Blair politikusi teljesítménye abban állt, hogy végzetesen osztályszemléletű ellenzéki pártját, saját osztályát hátrahagyva, keresztényszocialista alapon a megválasztható középre vitte át egy alapvetően jobbratolódott politikai közegben. Az Új Munkáspárt néhány baloldali és sok jobboldali eszményt felválló, tíz éven át sikeres kormányzó erő lett. A Blairt megelőző majdnem két évtizedes sikeres konzervatív kormányzás eredményeit megtartotta, sok helyen továbbfejlesztette.

Sarkozy egy újfajta, Blairéhez hasonló centrista, de bártrabb reformpolitikával nyert egy alapvetően balratolódott politikai közegben. Franciaország erejét bizonyítja, hogy saját hagyományaival és előítéleteivel képes volt leszámolni egy fantasztikusan nagy részvétellel lezajlott választáson. Olyan elnököt választottak Sarkozy személyében, aki "csak" attól francia, hogy a franciaként nevelkedett. Olyan programra és politikai szövetségesekre mondtak igent választói, amik és akik egy éve a francia politika szitokszavai közé tartoztak: angolszászok, liberálisok, piac. Azt hiszem, hogy a világ szeme Angela Merkelen, Nicholas Sarkozyn és Hu Jintaon lesz addig, amíg az Egyesült Államok és Oroszország nem választ magának új elnököt. Németország és Franciaország új vezetője nagyon kedvező helyzetből tehetnek az Európai Unió cselekvőképesebbé tételéért és a transzatlanti kapcsolatokban Európa szempontjainak érvényesítéséért. (Csak azt sajnálhatják, hogy Tony Blair nem fog mellettük állni). Világszerte az Európai Uniót tartják a legkonstruktívabb nagyhatalomnak, amely anyagi erejéhez képest az elmúlt években meglehetősen marginalizálódott. A pekingi olimpiáig tartó időszak Európa éve lehet a világpolitikában, és talán egy kicsit a világgazdaságban is.

Mi is ebben a hajóban utazunk, úgyhogy magyarok, vigyázó szemeteket Párizsra vessétek! Az sem baj, ha a nagy szívünkbe magyarként is belefér a francia elnök, csak próbáljuk felvenni vele a lépést az Európai Közösség közügyeiben is.