Húsz év után újra a közös piacról - EU reformok

Az európai Egységes Piac létrehozásáról az euroszklerózis gyógyítására született döntés '86-ban. Jacques Delors határozott kézzel vezette az Unió elődjét, Margaret Thatcher retiküljével verte az asztalt, létrejött az egységes piac, az EMU és az euró. Az EU a huszonötödik évfordulóra állítólag hasonlóan nagyszabású reformokkal készül. Meg fogjuk-e egyáltalán érezni?

A Delors-bizottság által elfogadtatott reformok a korosztályom számára szinte felfoghatatlan mértékben változtatták meg Európát: megszűntek a távközlési monopóliumok, a verseny szelei jelentek meg a közlekedésben, a szállításban, az energiaszolgáltatásban. Létrejött az euró. Az európai gazdaság integrációja történelmi léptékkel is igen magas szintet ért el. Az európai életszínvonal a világ élvonalába került, a felszabadult közép-európai országokban pedig kérdés sem merült fel, hogy ehhez a rendszerhez akarnak-e tartozni.

Ma Európa ismét mély válságban van - a világ összes nagy régiója gyorsabban nő, és kedvezőbb demográfiai folyamatok jellemzik a volt Szovjetúnió kivételével. Az EU gazdasági vezetése Mario Monti egykori versenybiztos jelentése (pdf) alapján elhatározta az Egységes Piac teljes újraszabályozását.

A nyolcvanas években euroszklerózisnak nevezték azt a gazdasági kórt, hogy az európai piacgazdaságok növekedése megállt, inflációja és munkanélkülisége pedig magas szinten stabilizálódott. A kilencvenes években a növekedést szerény mértékben, de sikerült helyreállítani, az inflációt pedig lényegében leküzdeni - a munkanélküliség azonban néhány ország kivételével inkább a szőnyeg alá került.

A tizes években az európai gazdaság hasonlóan mély, de másfajta betegség tüneteit mutatja: az európai vállalatok egyre kevésbé veszik fel a versenyt az ázsiai, sőt, gyakran a latin-amerikai cégekkel, a munkaképes korú lakosság fogy, és alig jönnek létre igazán életképes, növekedő vállalatok.

A Monti-jelentés két személy, Spaak és Thatcher idézetét választotta mottónak, de korántsem tűnik olyan bátornak, mint a nyolcvanas évek politikusainak a tettei. A Barroso-bizottság kilenc tagjának az előterjesztése (rövid összefoglaló itt) ugyan harminc jelentős szakpolitikát módosítana a közbeszerzéstől az adópolitikáig, a KKV-támogatástól a munkaügyi kapcsolatokig, de egyelőre korántsem látszik benne olyan emblematikus intézkedés, mint az 1986-os (1992-ben valóra váltott) javaslatban. Október 6-án meglátjuk, hogy a 2010-es tervezet felér-e jelentőségében a huszonnégy évvel ezelőttihez.

Euractiv - szolgálati közlemény

Hosszú tárgyalások után résztulajdonosa leszek az euractiv.hu portált is kiadó vállalkozásnak, a régi angol nyelvű blogomat is kiadó euractiv.com magyar franchise partnerének. Az euractiv hamarosan alaposan bővülő magyar nyelvű EU hírei, elemzései és ügyösszefoglaló linkdossziéi innen a blogról, jobb oldalról is elérhetők rss feeden keresztül, hetente körülbelül egyszer pedig európai személyes európai összefoglalóval jelentkezem.

Görögország és az Unió

Az Európa-nap köré szervezet MyEurope projekt keretében európai blogomban a görög-szlovák vitáról és az európai kormányzatról írtam egy posztot. Szerintem a görög válság azokat igazolja, akik az európai alkotmány megalkotásának hívei voltak. Úgy gondolom, hogy a föderalistáknak újra és újra el kell mondaniuk, hogy egy ilyen mértékben egységesült politikai egységnek mint az Unió, egységes és állandó kormányra van szüksége. Szerintem lehetetlen állapot, hogy minden azonnali reakciót igénylő problémára Brüsszelbe repül 27 állam miniszterelnöke vagy szakminisztere, volna nekik dolguk otthon is.

A kapcsán hívta fel Erik Wesselius a figyelmemet a múlt heti Financial Timesban megjelent, szuper rikta Habermas-interjúra a figyelmem. Bár szerintem Habermasnak, aki Európa talán legnagyobb tekintélyű politikai filozófusaként szinte intézménynek számít, már nem kellene 81 évesen az internetes nyilvánosságról nyilatkoznia, Görögország tekintetében ugyanazt gondolom, amit az idős mester: a görög adósságválságnak egy szerencsés politikai mellékhatása, hogy újra lehet beszélni az európai alkotmányosságról.

Jövő héten találkozom Alex barátommal, és a tavaly januári magyar-görög párhuzamok cikkhez megírjuk a folytatást.

Demográfiai fordulópont az EU-ban?

Ahogy ma az index.hu is hírül adta, a világ egyik nagy biztosítótársaság-csoportja, az Allianz olyan elemzést adott közzé, amely szerint 2010. egyfajta demográfiai fordulópont az EU életében. De mi is van az elemzésben, és mi az újdonság?

A hír részben egy kis fényelemfelhívó marketing, részben tényleg érdekes újdonság (pdf): idén lesz először kevesebb a 16-20 évesek száma az EU-ban mint a 60-64 éveseké. Az előbbi korosztály a munkaerőpiac közép távú kínálatát határozza meg, az utóbbi pedig az EU-ban jelenleg érvényes szabályok szerint a néhány éven belül biztosan nyugdíjba vonulók számát mutatja. Nyilván lehetne kicsit ide-oda tologatni a kohorszokat, de az biztos, hogy 2009-2001-re egy valódi korszakhatár jön ki.

Miben is áll ez a korszakhatár? Valójában a mostani korszakhatár egy 15-20 évvel ezelőtti korszakhatár újbóli felbukkanása, amikor kritikusan alacsonnyá vált az Európában születettek és a bevándorlók aránya. 2010-től annyi ténylegesen változik, hogy ennek a problémának az anyagi terhei hónapról hónapra növekvő mértékben lesznek érezhetők a közpénzügyekben, az adó- és járulékrendszerben. Miközben a 15-20 évesek több mint felének még oktatásra van szüksége, ami elég sokba kerül, ennél is több ember ezt finanszírozó adófizetőből ellátott nyugdíjas lesz. A hazai nyugdíjrendszer, és szinte minden más európai is alapvetően az aktuálisan keresők járulékfizetésire, nem pedig megtakarításokra épül, ezért a rendszer egyre fokozódó közteherigénnyel fog fellépni.
Az egyre fokozódó adóigényt háromféleképpen lehet elodázni: egyrészt a 60-64 éves korosztály munkában tartásával, másrészt a fiatalok gyorsabb beengedésével a munkaerőpiacra, harmadrészt a bevándorlás könnyítésével. A kiadványból kiderül, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az EU-ban a 60-64 éves korosztály munkában maradási aránya, ami a mi terheinket különösen gyorsan érezhetővé teszi.
Itt szokták egyesek cinikusan megjegyezni, hogy egy átlagos magyar férfi nem is él ilyen sokáig. Ez egy szomorú statisztika, de nem ide tartozik: aki ugyanis már elmúlt 50 éves, az valószínűleg tovább fog élni 64 éves koránál. Az átlagos születéskor várható élettartam azért rossz, mert a középkorú magyar férfiaknak nagyon magas a halandósága, illetve mivel a cigányság népegészségi ellátottsága a fejlődő országokra jellemző szintre.
Számomra biztosnak látszik, hogy a mostani nyugdíjrendszer nem fenntartható, és az is, hogy Magyarországnak aktív bevándorláspolitikát kellene folytatnia - de ezekről manapság nem sok értelmes szó esik.

Korábban: Elöregedés és versenyképesség, Magyarország már nem bevándorlási célpont és más demográfiai bejegyzések.

Kiből lesz a magyar biztos?

Nem kis meglepetést okozott számomra, hogy szakkollégiumom egykori igazgatója Magyarország jelöltje az Európai Bizottság tagjának. Bár személyes vitánk már egy évtizede a múlté, azért igencsak meglepőnek tartom, milyen út vezet a leninizmus és a keynesianizmus szintézisének (sikertelen) kísérletétől és a folyóiratszerkesztéstől egy board tagságon át a világ leghatékonyabb bürokráciájának egyik felsővezetői posztjára. Nem tudom, hogy megfelelő-e a jelöltünk, de az biztos, hogy Andor László lesz a legbaloldalibb és legtapasztalatlanabb tagja az európai bizottságnak. Reméljük, hogy hatékonyan fog együttműködni a jövőre felálló magyar kormánnyal a 2011-es EU elnökségünk előkészítésében.

A Lisszaboni Szerződés átment a német alkotmánybíróságon

Az utolsó előtti-előtti-előtti akadály is elhárult a Lisszaboni Szerződés ratifikációja elől azzal, hogy a német szövetésgi alkotmánybíróság alkotmányosnak tartja a szerződés tartalmát (de nem az szerződést ratifikáló törvényt). Példamutató módon az döntés azonnal olvasható németül, részletes angol nyelvű összefoglalóval és kommentárral. Ha az írek másodszorra népszavazáson jóváhagyják a szerződést (ami szinte biztos, mivel igencsak jól jön nekik a válságban az EU-tagság), akkor a britek nem fognak róla népszavazni (mert úgysem menne át, de ha az ír szigetnek jó...) és akkor már csak Klaus elnöknek kell ellenjegyeznie, aki megmondta, hogy ő lesz az utolsó.

Kaczynski, Klaus, Cameron és Bokros

Vajon mi köti össze a lengyel PiS-t, a cseh polgári demokratákat a brit konzervatívokkal és az MDF-fel? Minden kommentár nélkül: új EP frakció alakult "Európai Konzervatívok és Reformisták" néven.

Klaus aláírta a lisszaboni szerződést

Végre, mondhatnánk, ha nem egyszerű diákcsínyről volna szó: a büszke publicistától egy könyvdedikáláson kértek brnoi diákok autogramot a lisszaboni szerződés egy példányára. Az EU-t versenyképesebbé tevő szerződés Németországban egy alkotmánybírósági döntésre, Írországban a válságban magukhoz tért írek újraszavazására, Lengyelországban ratifikációra, Csehországban Klaus elnökre vár. Mi, magyarok elsőként ratifikáltuk a dokumentumot, szeintem helyesen.

A külföldről érkezett magyar EP szavazatok

Azok az emberek, akik külföldre mennek dolgozni vagy tanulni, de állampolgárságukat nem adják fel, általában azért, mert haza szeretnének később térni, minden ország életében fontos kapcsolatot jelentenek a külvilág felé, ezért érdekesnek gondolom az általuk hazaküldött szavazatokat:

Fidesz-KDNP 50,4%, Jobbik 15,4%, MSZP 11,9%, LMP-HP 9,8%, MDF 6,3%, SZDSZ 5,8%.

A Jobbik szavazati aránya szinte azonos az itthon élőkével, a Fideszé valamivel, az MSZP-é jelentősen alacsonyabb. A kis pártok arányaiban sokkal több szavazatot kaptak. Ennek biztosan van egy olyan vetülete, hogy a gazdagabb országokban élőknél a környezet védelme fontosabb érték, de talán más is. Ha valaki külöldről szavazatott, talán megírja, hogy miért tette. (A kommentmoderálás újra ki van kapcsolva a múlt tehi cigányozás után, szóval szabad a pálya).

EP: Bent vannak a kalózok

A Kalóz Párt (Piratpartiet, Pirate Party) a svéd 18-30 közötti szavazók relatív többségét maga mögé állítva bejutott az Európai Parlamentbe. A párt a szerzői jogok újraszabályozását, a szabadalmi oltalom eltörlését és a magánszféra hatásosabb védelmét tűzte a zászlajára. A párt angol összefoglalói itt találhatók meg. A párt nemzetközi vizeken evez, Svédország mellett indultak a német választáson is, és jelen vannak egy sor országban, szomszédaink köszül Ausztriában, Szerbiában és szerveződnek Romániában is. A Kalózpártnak Svédországban és Németországban is 200,000 szavazója volt, de ez csak az előbbi helyen eredményezett mandátumot.

EP választás Szlovákiában: döntetlen

A Robert Ficó vezette Smer nyerte a szlovákiai EP-választásokat, a töredezett jobboldal azonban annyi mandátumot szerzett, mint a kormánypártok. Különösen jól szerepelt a Magyar Koalíció Pártja, amely megkerülhetetlennek látszik akkor, ha az ellenzék le akarja váltani a kormányt - a magyar választók különösen magas részvételi arányának köszönhetően 14,5 százalékot szereztek, és ezzel két EP mandátumhoz jutottak. Az viszont egy kicsit túlzásnak tűnik Csáky Pál részéről, hogy győzött a jobboldal.

A cigányok képviselete az EP-ben

A komment.hu EP 2009 sorozatban megjelent a harmadik véleménycikkem, amelyben honfitársaiamat arról próbálom meggyőzni, hogy adjanak a cigányságnak politikai képviseletet - most. Ha nagy sikere nincs is a gondolatnak, az elmondható, hogy tegnap a második, ma a legolvasottabb cikk az origón - vagyis legalább sokan elgondolkodtak rajta.

Magyarországon a demográfiai folyamatok, a recesszió, a társadalmi frusztráció, az előítéletek intézményesülése és a cigánytelepeken elkövetett gyilkosságok 2009-re hozták el azt a pontot, melyen a cigánykérdés a közélet központjába került. Demokratikus politikai rendezésre van szükség, ami a cigányok részvétele nélkül nem képzelhető el. A romákat be kell engednünk a magyar Országgyűlésbe és az Európai Parlamentbe annak érdekében, hogy fogadatlan prókátorok helyett maguk mondhassák el problémáikat és javaslataikat, és megkössék azokat az alkukat a többséggel, amelyeket az államgépezet - szintén a részvételükkel - aztán a minisztériumok, a rendőrség, a bíróságok, az ügyészség és a hadsereg útján kikényszeríthet.

A hozzászólásokból a régi amerikai mondás jutott eszembe: "no taxation without representation". És persze a magyar bölcsesség: okos enged, szamár szenved.

Bekapcsoltam a moderálást, és a simán személyeskedő, a névtelen és a becsületsértő illetve pusztán náci beirásokat kiszűröm, egyébként jöhetnek a hozzászólások!

Csak menüben: a magyarországi európai parlamenti választások

Megjelent a Csak menüben: a magyarországi európai parlamenti választások című cikkem.

Választási rendszerünk a magyar parlamenti pártoknak kedvez a verseny csökkentésében és a választások igazi tétjének elfedésében is; nem csoda, ha az egyébként másra való európai választás a magyar politikusok egy nagymintás közvéleménykutatásnak, a hazai választások főpróbájának, vagy belpolitikai nyomásgyakorlási eszköznek használják. Az Európai Unió magyarországi lakosai kapják a lehető legkisebb választási szabadságot az Európai Parlamenti választásokon.

Ehhez a cikkhez a komment.hu oldalán fűzzetek véleményeket.
Saját fotó (cc) (nem endorsement csak illusztráció).

A cigányság politikai képviselete

Bevallom, meglehetősen keveset tudok az MCF Roma Összefogás Pártról, és az sem tetszik nagyon, hogy egy közjogi intézményt, nevezetesen az Országos Cigány Önkormányzatot használnak a kampányukra. A szervezet vezetői gyakran kerültek kínos nyilvános szitációkba. És mégis: szenvedélyesen hiszek abban, hogy Magyarországon legalább annyira kívánatos a cigányság önálló politikai képviselete, mint amennyire Szlovákiában és Romániában vagy a Vajdaságban a magyaroké. Arcpirítónak találom, hogy tizenhat éve sérti meg a magyar Országgyűlés a saját törvényét és az alkotmány azzal, hogy nem biztosít a nemzeti kisebbségeknek képviseletet a parlamentben.

Meglehet, hogy a cigány politikusok mostani generációja nem a legtehetségesebb, vagy legkiválóbb politikusokból áll; ennek az egyik oka az, hogy a cigányság politikai képviselete olyan távoli volt, hogy nem volt tétje a cigányság belső politikai rétegződésének. A 2006-os választásokon már az is meglepetés volt, hogy a roma párt országos listát tudott állítani. Ha a cigányság képviselői a valódi hatalomba kerülnek, ugyanazt a mindennapi próbát kell kiállják, mint a többség képviselőinek.

Egy szó mint száz: ahhoz, hogy valódi, választói felhatalmazást bíró emberek kezdjék meg a magyar-cigány párbeszédet, illetve a cigányok roma integrációját a romák képviselőivel lehessen megbeszélni, oda kell őket engedni az asztalhoz. Ehhez az első lépés az, ami az OCÖ nyitólapján olvasható.

[H]ívunk és kérünk minden tenni akaró roma és nem roma embert, hogy ajánlószelvényével és majdan szavazatával segítse önálló kezdeményezésünket. Ajánlószelvényeiket várjuk személyesen és postán (1074 Budapest, Dohány u. 76.). Ha 0620-568-15-33-as telefonszámon jelentkezik, önkénteseink, megyei és helyi szervezőink felkeresik Önt.

A legtöbb magyar választópolgár az Európai Parlamenti választásoknak nem tulajdonít nagy jelentőséget, az eredményről nem érzi úgy, hogy a mindennapi életét befolyásolja. Talán ez a megfelelő alkalom arra, hogy tegyen egy kockázatos próbát.

Komment.hu: Meghasonlott ház

Az előző bejegyzést követően írt komment.hu cikkemhez végre elég sok hozzászólás érkezett, és sok tízezren olvasták el az origó címlapjának köszönhetően - szóval talán érdemes becsatlakozni az ott folyó vitákba, lassan azért kialakul egy állandó közönség, és mindennap felkerül egy általában elég érdekes új kommentár is. (Az angol változat már korentsem volt ennyire sikeres). A magyar miniszterelnök némiképpen kétségbeesettnek tűnő segélykérése nyomán egy izgalmas vita lángol fel arról, hogy mennyire különböznek vagy hasonlítanak a közép- és kelet-európai országok egymáshoz - valamennyire biztos, ha Obama elnök Magyarországgal és Ukrajnával példálózik.

Az EU-csúcs kudarca: Nem állhat meg egy ház sem, ha meghasonlik

“Minden királyság, mely önmagával meghasonlik, elpusztul, nem állhat meg egy város, vagy ház sem, ha önmagával meghasonlik“.

A világgazdasági válság okán összehívott mai EU-csúcs közép-európai és magyar szempontból csúnya kudarccal ért véget: az immár de facto csoportba szerveződött keleti tagállamok, a visegrádi négyek, a három balti tagállam, Románia és Bulgária egyetlen követelését sem teljesítette a többség, annak ellenére, hogy már a Világbank vagy a mértékadó, de meglehetősen euroszkeptikus Economist is arról beszélt a héten, hogy közép-kelet Európa megsegítése nélkül széteshet az eurózóna és az Unió is. Európai blogomon erről írtam egy hosszabb bejegyzést, amit valószínűleg ki fogok dolgozni magyarul is. Mottójának Abraham Lincoln híres, a Máté evangéliumát idéző föderalista beszédét választottam.

Frissítés: itt is van a cikk - Meghasonlott ház, lehet kommentálni.

Irány az eurózóna!

Sokan mondják azt, hogy a maastrichti kritériumok felett végleg eljárt az idő, és azok immár jogilag is megkérdőjelezhetővé válnak. A három legalacsonyabb inflációjú ország mint viszonyítási alap ma már az európai gazdaságra számára káros deflációt írna elő. Ahhoz, hogy az eurózóna képes legyen a vele szorosan integrálódott országokkal kibővülni, egy aktív és hiteles gazdaságdiplomáciával kialkudott új szabályrendszerre van szükség. Ha addig sikerül a két nagypárt által elfogadott, az EU számára is vonzó reformprogrammal elindulni az EU felé, a kontinens gazdasági újraegyesítésének a diadala lehet a miénk, amivel visszanyerhetjük az 1989 után elvesztett éllovas szerepünket. Magyarország célja ekkor az lehetne az EU elnökségével, hogy bevigye Közép-Európát az eurózónába. Vitatkozzatok ezzel a komment.hu oldalán!

Bankrablás az Európai Parlamentben

Sokan mondják, hogy nagy kupleráj van az Európai Parlamentben, de február 12-én igazán példátlanul nevetséges eset történt: a brüsszeli parlamenti épület földszintjén, a biztonsági zónán belül található ING bankfiókot próbálta egy maszkot viselő férfi kirabolni. Az épületben egyébként olyan nagy horderejű vita zajlott éppen, mint vízkészletek és a béke kapcsolata, Mihail Gorbacsov és Albert monacói herceg EU-n kívüli vendégszereplésével.

Az orosz-ukrán-európai gázügyek vitája

Az európai blogom egyik kedves eredménye, hogy mindenféle érdekes emberekkel ismerkedem meg, akik vagy vitatkoznak, vagy meghívnak ide-oda. Még januárban eresztettem el egy gondolatkísérletet, majd beidéztem a Gazprom elnökhelyettesének a WSJ Onlineban megjelent érveit. Ennek hatására kaptam egy érdekes vendégcikket egy amerikai Kelet-Európa-történésztől. (A témába vág még, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság döntött az ukrán-román határvitáról és ezzel egy csomó olaj és gáz kitermelési jogáról, részben az EU határain belül). Végül is azt hiszem, hogy nagyon érdemes kimerészkedni az angol nyelvű blogoszférába. Olyan ez, mintha külföldön is lenne egy törzskávéházunk, ahol az ember locsog-fecseg, és közben néha érdekes emberekkel és fontos gondolatokkal is megismerkedik. Akinek van kedve, nézzen be néha.

Magyar EU-elnökség: közönségszavazás a logótervről

Ma délután délután 5-ig lehet (közép-európai idő szerint) szavazni a zsűri elé kerülő tizedik logótervről. Mivel nekem meggyőződésem, hogy totális tévedésben vannak azok a kormányzati kommunikátorok, akik fél évekre logókat gyártanak, és abban hiszek, hogy Magyarország logója a koronás címer, az Európai Unióé pedig a kék alapon tizenkét csillag, mindenkit arra bíztatok, hogy az erre legjobban emlékeztető szimbólumra szavazzon itt - erről legalább a kínaiak vagy az amerikaiak is értenék, hogy egy hivatalos EU dokumentumot jelöl. (A pályaműveket művészeti főiskolások készítették. Magyarország Belgiummal és Spanyolországgal közösen látja el az elnöki teendőket másfél évig - a három ország közösen választ hasonló koncepciójú elnökségi logókat). További link: The Czech presidency logo is ugly.

A közönségszavazás lezárult, de a Miniszterelnöki Hivatal csak két hét múlva akarja nyilvánosságra hozni az eredményét. Furcsa. Írtam nekik egy levelet.