Cenzor-szenzor: mit olvashatnak a kínai neten?

Az FP Blog bemutatot egy nagyon érdekes honlapot. A Great Firewall of China oldalon bárki letesztelheti, hogy a honlapját a kínai cenzúra engedi-e olvasni a 125 millió ottani nethasználónak. Ezt a blogot egyelőre Kínában is lehet olvasni (és a statisztikák szerint ez néha elő is fordul), a rendszer által eddig tesztelt 4819 oldalból 2035 nem ment át a kínai tűzfalon.

Az FP tesztje szerint a Wikipedia és a FreeTibet blokkolva van, a YouTube és a Google néha van blokkolva, a New York Timest viszont zavartalanul olvahatják a kínai állampolgárok. A magyarorszag.hu is átment a teszten, úgyhogy nagy baj még nincs!

Ügynökfilmjek Oscarjai

Két nagyszerű ügynök-témájú film kapta a fődíjakat az idei Oscar-gálán. Közép-Európában, ahol az ügynöktéma csak az elmúlt egy évben kezdett igazán berobbani, nagyszerű municiót kaptunk saját vitáinkhoz!

A tégla (legjobb film, eredeti címe egy filmbeli imaszövegből The Departed, azok, akik már a túlvilágra távoztak) Scorsese izgalmas maffia-filmje, ami ezúttal Boston ír bevándorlói közegében játszódik. A film szereplői korrupt rendőrök, az ír bűnszövetkezet tagjai, és téglák, akiket a két vetélkedő hatalmi csoport beépít egymáshoz. Milyen erkölcsi szabályai vannak egy jó érdekében gonosz közegben végzett munkának? Hogyan lehet titkos struktúrákban érvényesülni? Milyen kompromisszumokat lehet kötni a formális és az informális hatalmi struktúrákban, vagyis miként korrumpál a hatalom? A három férfifőhős, Jack Nickolson, Leonardo DiCaprio és Matt Demon paradésat alakítanak, kár, hogy DiCapriot nem ezért a szerepéért jelölték, mert a film elhozhatott volna még egy szobrocskát! A film végig nagyon izgalmas, a rendőrök és a bűnözők is a beépített embert keresik, és közben élik a maguk sajátos világát.

A mások élete (Das Leben der Anderen, legjobb nem angol nyelvű film) a kelet-német titkosügynökök tevékenységén keresztül szintén a hatalom korrupciójáról szól. Mi történik, ha nem az "államérdek", hanem a szexuális vonzalom adatja ki valakivel a megfigyelési parancsot? A melodramatikus filmben az irracionális érzelmi szál teljesen összekavarja a megfigyeltető, megfigyelő és a megfigyeltek viszonyát. A mások élete végig igyekszik a történelmi környezetet, a kelet-német panelházak, olcsó grúz borok, barnás színű Warburgok és a Stasi technikai eszköztárának világát hitelesen visszaadni, ezért retrómánisáok számára is igen élvezetes lehet. A film kapcsán sok szó esik az egyik férfi főszereplőről, a megfigyelt értelmiségiről, szerinem azonban a Stasi-ügynök a legjobb alkotás. Amíg a téglában a női szereplők szinte statiszták, itt a színésznőt játszó színésznő is központi figura. A film nagyszerűen mutatja meg, hogy 2007-ben, amikor megkapta a legjobb nem angol nyelvű fillm Oscar-díját, miért téma még mindig az ügynökök világa. A magánéletre telepedő, korrumpálható hatalom egy életre rendezi át az emberi viszonyokat, és mindenél mélyebb lelki sebeket ejt.

A tégla hatalmat gyakorló emberek számára kötelező film, bárki számára izgalmas mozikaland. A mások életét először helyenként didaktikusnak, szájbarágósnak éreztem, de utána A téglához hasonlóan teljes súlyával rám nehezedett. Ez a film leginkább a Schindler listájára emlékeztet: nagyon tisztességesen mesél el egy olyan történetet, amit mindenkinek meg kell értenie, hogy soha ne felejtse el. Tessék elvinni rá az iskolásokat!

Wikipédia: Das Leben der Anderen, The Departed Moziban: A tégla, A mások élete Honlapok: The Departed, Das Leben der Anderen
Recenziók: Das Leben der Anderen

Szentekről és migránsokról

A tegnapi migrációs bejegyzést követően a Politika Magyarországon blogról értesültem arról, hogy a KDNP tegnap feltette a netre a Előterjesztés a Magyar Köztársaság migrációs stratégiájáról című dokumentumot, vállalva ezzel a törvénysértés ódiumát, hiszen a szkennelt dokumentum címlapján azt látjuk, hogy az 1992. évi LXIII. törvény 19/A § (1) szakasza alapján nem nyilvános. Az anyag vagy nem szolgált döntés-előkészítést, vagy a szkennelők lehagyták róla a döntési lapot (döntéselőkészítő dokumentumot lehet a fenti hivatkozással nem nyilvánosnak minősíteni). A Szösszenetek Semjén Zsolt és I. István (fenti kép) idevágó intelmeit idézi és veti össze. "A vendégek és jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén" - mondá az eleinket Ázsiából Európába vezető Álmos és Árpád szent leszármazottja, első királyunk, a katolikus egyház szentje. Semjén Zsolt szenvedélyes stílusa biztosan megadja a kezdőlökést az első igazi bevándorlási vitának a demokratikus Magyarországon.

Hogyan érzik magukat a földlakók?

Adrian G. White, a University of Leicester tudósa azt kutatja, hogy az emberek mitől és hol boldogak a világban. Egyes pszichológusok az emberek szubjektív jóérzését kutatják, White pedig megpróbálja ezt úgy feltérképezni, hogy összefüggésbe hozza azokkal a kérdésekkel, ami az emberek hangulatát legjobban meghatározza: lakás, egészség, munkahelyi kapcsolatok, egzisztenciális biztonság. A kutatásra az FP Blogon találtam rá.

Érdemes ezen a térképen kikeresni a helyünket a világban, vagy összevetni a térképet a világ jövedelem-megoszlásával, esetleg azzal, hogy hova szeretnének költözni az emberek. Nem minden arany, ami fénylik? Mongólia különösen felkeltette az érdeklődésemet.

Kiket fogadjunk be Magyarországra?

Ha tavaly egy pillanatra fel is lélegezhettünk népesség-fogyás ügyben, még nem lehetünk benne biztosak, hogy nyugdíjas korunkban is lesz, aki elvégezze a munkát a Kárpát-medencében. A héten, ha nem is a legszebb formában, de végre bekerült a nyilvánosság terébe a nagy kérdés: hogyan, honnan és kiket fogadjunk be Magyarországra?

A fenti Worldmapper térkép azt mutatja, hogy a világnak melyik részére milyen arányban érkeznek bevándorlók. Magyarország helyén nagyjából egy lyuk van, de hogy a Nyugathoz vagy a Kelethez tartozunk, azt hiszem, történelmi távlatban nem vitás. Egy másik hasonló kartogrammon azt is meg lehet nézni, hogy honnan mennek el emberek a jobb élet reményében.

Az Index szórakoztató szavazása szerint Ázsiából nem szívesen látnánk új bevándorlókat, legfeljebb japánból. Ahogy Para-Kovács Imre szellemesen megírta, ez egy Ázsiából bevándorolt nép esetében különösen ironikus.

Magyar győzelem az Európai Bizottsággal szemben a kukorica-fronton

Hét eleji hír, de hozzám csak most jutott el: sikeresen dacoltunk az Európai Bizottsággal. Magyarország az európai jognál szigorúbban ítéli meg a génkezelt növények termesztését, ami a génkezeléssel foglalkozó amerikai és nyugat-európai termelőknek nem tetszik. Nem hiszünk a génkezelt kukoricában, bár egyelőre nem tudjuk bizonyítani, hogy káros. Aki azt gondolja, hogy jobb az óvatosság, az örülhet, hogy bejött a magyar bátorság: az európai szakminiszterek leszavazták a Bizottság tervét, hogy minősítse a magyar álláspontot jogtalan piackorlátozásnak. Igaz, nem elsőnek húztuk ki a gyufát, az osztrákok is szembeszálltak a brüsszeli akarattal, és velük szemben sem volt meg a szavazattöbség. "Végül is 22 tagállam voksolt Magyarország mellett, Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Finnország a moratórium eltörlésére szavazott, Románia pedig tartózkodott (a minket támogató szavazatok száma 272 volt, a minősített többséghez legalább 255 kell)" - írja a NOL. Máshol is hadban állunk kukorica-fronton: az intervenciós rendszer felszámolásán mi veszíthetjük a legtöbbet, de a változtatást hatékonyan blokkoljuk.

Kútvödör

Kútvödör

A kútvödört benőtte a szulák.
Színes harangja kedvesen zizeg...
Inkább a szomszédtól kérek vizet.

Szerző: Fukuda Csijo-ni (1702-1775).
Fordította: Kosztolányi Dezső (1885-1936).

Az áruszállítás és a szén-dioxid-kibocsátás kapcsolata

Az alábbi ábra az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatainak felhasználásával azt mutatja meg, hogy egy tonna áru egy kilométerre történő elszállításához az egyes közlekedési módoknak hány gramm szén-dioxidot engednek a légkörbe.

A környezetet legkevésbé a tengeri hajózás terheli, ezt követi a vasúti áruszállítás, harmadik helyen pedig a belvizi hajózás áll. A belvizi hajózás energia-hatékonyságát rontja, hogy általában nehéz megszervezni mindkét irányba a hajó megtöltését. A folyásirány szerint lefelé a hatékonyság kiváló, felfelé viszont a vasúthoz képest sokkal rosszabb. A közlekedés szén-dioxid kibocsátását legolcsóbban az áruk hajóra vagy vonatra rakásával lehet csökkenteni.

Új közlekedési táblákkal ismerkedik Európba

Amíg Budapesten a traktort és taxit ábrázoló új tiltó táblák jelentik a beszédtémát, az elmúlt hónapokban Európa más városaiban megjelentek a feminin közlekedési táblák is. Feltűnt, hogy a közlekedési táblákon mindig egy férfialak mutatja meg, hogy mit szabad, és mit nem szabad? Tavaly decemberben a BBC adott hírt arról a nagyvilágnak, hogy Madrid Fenlabrada külvárosában szoknyás közlekedési táblák jelentek meg. Ezzel szinte egy időben jelent meg a Tűsarok két cikke, A bécsi példa, és a Bécs másképp látja, amiben megtudhattuk, hogy a közép-európa kulturális központjában ennél átfogóbb program keretében hasonló eredményekre jutottak. (Hozzám ez a Piroska blogon keresztül jutott el). Íme a bécsi városháza tematikus oldala: Wien sieht's anders. És mi a helyzet Budapesten? A civil feminista ellenzék javaslatai értelmesek, de sokkal kevésbé látványosak (Borbíró Fanni: Demszky és a nők). Én hiszek a meglepetések, a váratlan pillanatok erejében, lehet, hogy nagyobb momentumot kapna a budapesti esélyegyenlőség is, ha valakinek egy nőiesített táblára kéne reagálnia a kocsijából?
Szóljatok hozzá!

További közlekedési témájú bejegyzések

Legyen-e vége a zenék másolásvédelmének?

Amikor az iPodokat gyártó Apple-t egyre több versenyhatóság támadta meg azzal, hogy a zenelejátszók piacán elért hatalmas fölényét a digitális zene-eladásra is átviszi (mivel az iPod/iTunes rendszeren keresztül vett zenéket más eszközön elvileg nem lehet lejátszani), a cég vezére, Steve Jobs idén február 6-án ellentámadásba lendült. Jobs gondolatébresztő esszéjének publikálásával egy időben azt állította, hogy mindez azért van így, mert a nagy lemezkiadók csak ezzel a feltétellel engednek digitális zenét árulni az iPodokba, ugyanis így látják a digitális jogkezelés (DRM), magyarul a jogvédelem ügyét megoldottnak. Jobs szerint az ügy halott, mivel az így védett zenék elvesznek a nem védett zenék tengerében. Sokan mondják, hogy Jobs pont elkapta az ellenáramlat hullámtaraját (lásd az ellenmozgalom kifordított copyright-logóját jobbra fent), mindenesetre alig két héttel már a vezető pénzügyi napilap, a Financial Times is nagy terjedelemben foglalkozik az üggyel, és szavaztatja az olvasókat.

Ejtsék-e a kiadók a DRM-et?

Steve Jobs, az Apple karizmatikus vezérigazgatója azt javasolja, hogy a lemezkiadók ne ragaszkodjanak ahhoz, hogy a neten eladott zenéket DRM technológiával védve kelljen árulni. A DRM célja, hogy megelőzze a kalózkodást, de korlátozza a fogyasztókat abban, hogy miként használhatják fel az általuk megvett zenét.

Yes=igen, No=nem.

Itt lehet szavazni(link javítva, bocs!) Közgazdászoknak pedig mindez nagyszerű vitatéma az árukapcsolásról, a későbbi fogyasztói döntések korlátozásáról, és a szimetrikus/két-oldalú piacokról.

Mindenhol elérhető linkgyűjtemény

Jókora munkával sikerült kialakítani a del.icio.us linkgyűjteményemet. Ez a szolgáltatás arra jó, hogy az ember mindenhonnan elérje a linkjeit, amit a szolgáltató egy adatbázisban tárol. Aki akarja, hozzám hasonlóan a linkjeit, vagy azok egy részét megoszthatja egy nyilvános oldalon is, és hasonló érdeklődésű emberekkel csereberélhet. Azt hiszem, jópár hasonló szolgáltatás van a neten.

A lenti linkfelhőt nem érdemes klikkelni, képként mentettem el. A del.icio.us egyik hibája, hogy bloggal, honlappal nehezen rakható össze, mert javascriptet használ, ami az olvasónál vagy engedélyezve van, vagy nem, és elég lassú. Úgyhogy nálam marad jobb oldalon a link, illetve a frissen elmentett linkek a Böngéssz velem! rovatban.

A migráció elvileg egyszerű, a böngésző elmentett könyvjelzőit fél óra alatt felmásolja magának. A probléma ott kezdődik, hogy a böngésző mappaneveit cimkének fogja használni, márpedig az nem lesz praktikus, mert nem az ember nem cimke-szerű neveket ad, szóval a kézzel való rendezgetést nem lehet megúszni. Sok cimkézés van, itt érdemes egyszerű szavakat egymás mellé tenni szóközzel elválasztva, mondjuk vasút történet vagy gazdaság történet, vasút-történet vagy gazdaság_történet helyett. Ugyan angolul sokkal jobban működik a dolog, de így még mindig relatíve kevés cimkével megússzuk, a cimkéket pedig jól lehet kombinálni és csomagolni a kereséskor. A cimkéknél nem érdemes a magyar és más nyelvű tartalmakat keverni.

A linkgyűjtemény bővítése a kezdeti nehézségek után pofonegyszerű, mivel a legtöbb böngészőre lehet egy gombot telepíteni, ami egy gombnyomással felkínálja cimkézésre az éppen megtekintett oldalt, majd lehetővé teszi még egy klikkel a mentést. Ha valaki legalább két gépet használ rendszeresen, akkor nagyon hamar megszereti, hogy ugyanúgy vannak rendezve a linkjei, és a számítógépcserénél pedig aranyat ér a szolgáltatás. Az viszont biztos, hogy a böngésző és a webes szolgáltatás közötti szinkronizáció egyáltalán nem intuitív. Ha valaki tud jobb rendszert, kommenteljen, aki össze akarja rakni a sok helyen lévő linkjeit és nem tud jobbat, regisztráljon a del.icio.us oldalon, akit meg csak érdekelnek a témáim, böngéssze a linkjeimet, és ha témába vágót lát, küljde el a links for antaldaniel gombra kattintva nekem is.

Magyarország ma: mit mutatnak a friss statisztikák?

Az év talán legjobb híre, hogy lényegesen mérséklődött a népességfogyás üteme. Magyarország lakossága 10,067 millió fő, ebből viszont sajnos 3,953 millió fő állt alkalmazásban. A bruttó átlagkereslet 7,9%-kal, a nettó az adóemelések miatt 7,4%-kal nőtt. Az év végén átlagosan 6,5%-kal voltak magasabb az árak az előző év véginél, vagyis a lakosság reáljövedelme enyhén emelkedett. A munkanélküliség 7,5%.

Magyarország bruttó hazai jövedelme (GDP) 3,9-4,0%-kal növekedett 2006-ban. A magyar ipar ismét jól teljesített, növekedése az előzetes adatok szerint 10,1% volt. Az év végén az ipar belső piacain 9,2%-kal voltak magasabbak az árak, a külpiacokon 1,1%-kal nőttek a magyar termékek árai. A fontosabb mezőgazdasági növényekből termelt mennyiség általában csökkent, leginkább a cukorrépáé. Ennek a növénynek addig volt értelme, amíg Európa cukorból önellátó akart maradni, és dotálta a termelését, 2006-ban azonban ennek a majdnem kétszáz éves időszaknak a végét határoztuk el. Nem függetlenül az energia-függőségtől és a klímaváltozástól 18,1%-kal nőtt a termelt repce mennyisége, amiből többek között bioüzemanyag készül. Elvileg a jövedelmezőségnek viszont nőnie kellett: a termények ára 18%-kal, az állati termékeké 4%-kal nőtt, a 7,1%-kal emelkedtek, vagyis a növénytermelők jövedelmezősége nőtt, az állattenyésztőké viszont elég drámaian csökkent.

Ezek fényében nem meglepő, hogy magyarország külkereskedelmi mérlege valamennyit javult: forintban számolva 24%-kal, euróban számolva 16%-kal ért többet az exportunk, és csak 22%-kal, illetve 14%-kal importáltunk többet. Összességében az ország még így is éves szinten 547 milliárd forinttal nagyobb értékben importált, mint exportált.

A magyar turizmus nem zárt valami jó évet, amihez egészen biztosan hozzárjárultak a budapesti zavargások. Valamivel kevesebb vendégéjszaka volt, és az árak emelkedése is az infláció alatt maradt. Forrás: KSH

A képhez hozzá tartozik: Magyarország a világ leggazdagabb területeihez tartozik, a 44. legszabadabb nemzetgazdasága van, és ha lassan is, de felzárkózóban van az EU átlagához.

Íme, a 2007. évi frissítés.

Barzin - My life in Rooms

Haley Bonar mellett az elmúlt hónapok másik nagy indie-felfedezése részemről Barzin volt. Az 1995. óta ezen a néven alkotó kanadai művész My Life in Rooms című, nagyon-nagyon lassú új lemeze. Intim, atmoszférikus, lassú lo-fi indie, talán Sébastien Schullerre emlékeztet. Érdemes felkeresni a gyönyörű honlapját, aztán irány zenét hallgatni a myspafe oldalára. Itt talán a legjobb kezdés a Let's Go Driving. A kanadai kiadó honlapjáról szabadon letölthető mp3-ban a Leaving Time.

Új jegybankelnökünk lesz

A miniszterelnök Simor Andrást jelölte a Magyar Nemzeti Bank következő elnökének. Az MNB az egyik legfontosabb Kormánytól független szerv Magyarországon, mindannyiunk pénze tőle függ. Az MNB közvetve legfontosabb polgárjogainkért felel: azért, hogy a magánjogi szerződésekben kikötött törvényes fizetőeszköz, a magyar forint értéke állandó legyen. Hogy ne lehessen megszerzett pénzünket elértékteleníteni, illetve a adósaink ne adhassanak kisebb értéket vissza annál, amit kikötöttünk. Békés Gábor és Muraközy Balázs elég jól megfogalmazták, hogy milyen a jó jegybankelnök (Káros szenvedélyektől mentes közgazdászt tartós kapcsolat reményében). Simor András minden elődjénél többet tehet azért, hogy a forintnál jobb pénzünk, eurónk legyen az elnöki ciklusa végén. Egyszer megpróbáltam megfogalmazni, hogy ez miért is volna jó nekünk, az archívumban itt található meg. Arról meg, hogy hol tartunk, a konvergencia kapcsán már volt szó.

Link: Kiváló összegzés az Indexen

Magyar Sajtófotó-díjnyertesek

Kihirdették a XXV. Magyar Sajtófotó-pályázat nyerteseit. A díjnyertes pályaművek egy idegesítő flash-applikációban nézhetők meg. A fődíjat Móricz Simon vitte el a Megszűnő vasútvonalak című sorozatával, melynek egyik képe az Index cikkében is látható. Szerzői jogi megfontolásból itt most nem lesznek képek, lesznek viszont linkek, mert mindig vannak olyan szerkesztőségek, akik a saját munkatársaik díjnyertes képeit elérhetővé teszik. Én egyelőre a Népszabadság Online kiadásában találtam Móricz Simon Hőgyész című, szerintem kicsit semmitmondó sorozatát, és Reviczky Zsolt Légből kapott ejtőernyőseit, amik jó képek.

Hol jó gyermeknek lenni?

Az Unicef gyermekjóléti jelentése (pdf) a fejlett piacgazdaságokat tömörítő 21 OECD ország körében hat szempontból vizsgálta a gyermekek jólétét. Ezek az országok általában a világ leggazdagabb országai. A legjobb lehetőségei az észak-európai jóléti és liberális államokban, valamint Spanyolországban van a gyermekeknek. Az utolsó öt: Portugália, Ausztria, Magyarország, Egyesült Államok, Nagy-Britannia.

Biztos, hogy érdemes alaposan elemezni a jelentést, mert a triviális válaszok nem adják magukat. Az országok egy főre eső jövedelme nem tűnik döntőnek: Magyarország csak egy hellyel marad le a csoporton belül is egyik leggazdagabb Ausztriától. A fejlett jóléti állam és a hatékony állam láthatóan segít, de Spanyolország mégis a legjobbak, Portugália a legrosszabbak között van. A helyzet nem drámai olyan szempontból, hogy a 21 ország a világ leggazdagabbjai közé tartozik, de látszik, hogy a megfelelő társadalmi és állami intézményekkel sokat lehet javítani vagy rontani. Az utolsó két helyezett esetében a társadalmon kívüli rétegek, a gyakran etnikai hovatartozáshoz kötődő masszív deprimáltság biztosan sokat ront. Magyarország esetében: esetleg a romák helyzete?

Link: New York Times, Family Scholars, Guardian.

A magyar Országgyűlés szófelhőkben

A MOKK szórakoztató új technológia-adaptációja: az amerikai elnökök által leggyakrabban használt szavakhoz hasonlóan a magyar Országgyűlés leggyakrabban használt szavainak vizualizációja szófelhőben. 2006. novemberében: vizitdíj, korkedvezmények, notifikációs, kijózanodás, Garamhelyi, őszödi, Kondorosi. A 2002-es Országgyűlés filozófikusabb volt: a dialektikus szót talán még egy parlament sem használta ennyiszer a világon!

A pandák megkapták a nevüket

Szokatlan forgalmat generált blogomra a 18 elnevezésre váró pandabébi. Nos, megvannak az eredmények, a pandák és gondozóik hátradőlhetnek. A BBC honlapján lévő diasorozatot végigkattintva pedig elképzelhetetlen mennyiségű cukiság vár az olvasóra.

Budapest közlekedése: civil kezdeményezések

Több közlekedéssel és környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet február 11-én Stop Smog! címen demonstárciót szervezett. A kezdeményezés meglehetősen nagy vitát váltott ki a criticalmass.hu oldalon, érdemes belenézni a kommentekbe. A tünetésről a Népszabadság Budapest rovata Két keréken a tiszta levegőért című cikkében számolt be. A Levegő Munkacsoport árnyalja a beszámolót, de persze ők szervezőként némileg elfogdultak. Még további információk és fotók (az ittenit is onnan van, remélem nem bánják) a magyar indymedián. Még egy beszámoló a Hírszerzőn.

Az Élőben a városból közlekedési blog szerkesztőjét megkérdezte a budapesti városháza, hogy szerinte mit lehetne jobban csinálni a hatósági oldalon. Mátyási György megírta három oldalban, azóta is nő a hozzászólások száma.

Kartogram: a társadalom térképe

A kartogram egy olyan torzított térkép, amelyen a területi egységek térképe nem a valós földrajzi területtel, hanem valamilyen más változóval, például a területen élők létszámával arányos. Ez a vizualizációs eszköz nagyon alkalmas gazdasági és társadalmi viszonyok ábrázolására. A fenti képen a világ politikai térképe láthatót, amelyet lent Mark Newman az egyes országok népességével torzított el. Látható Kína és India dominanciája. (Newman honlapján ugyanez egy főre eső jövedelemmel, szén-dioxid kibocsátással is megnézhető). A kartogramok készítésével és gyűjtésével foglalkozik a Worldmapper nevű honlap. A Cartogram Centralon pedig szoftverek is találhatók. Ha valaki tud Magyarország térképével készült kartogramról, vagy erre alkalmas szoftverről, hagyjon itt egy posztot!
Linkek: kartogram, térkép, statisztika.

A 44. legszabadabb gazdaság

Az amerikai Heritage Foundation és a Wall Street Journal 1995. óta értékeli a gazdasági szabadság fokát a világ országaiban. A legfrisebb, tegnap publikált értékelés szerint Magyarország piacgazdasága mérsékelten, 66,2%-ban szabad gazdaság. Mindez a világon belül inkább szabad, Európában inkább nem szabad gazdaságot jelent. A magyar gazdaság szabadságát legjobban a kormányzattól való függés csökkenti. A magyar gazdaság a 2001-ben publikált, tehát a 2000. évet tükröző értékelésben volt a legszabadabb.

A Heritage Foundation szabadság-indexei és az egy főre jutó GDP között meglehetősen egyértelmű az összefüggés: nagyobb szabadság, nagyobb jövedelem.

Linkek: gazdaságpolitika, gazdasági intézmények, gazdaságtörténet.

Bírósági tűréspróba: enyhítő, súlyosbító

Juhász Péter otthoni marihuána-fogyasztó akciót indított, mivel úgy gondolja, hogy a bűncselekmény, amit elkövet, nem veszélyes a társadalomra. Néhány társával együtt a saját ügyében az igazságszolgáltatáshoz fordult, és részletes beismerő vallomást tett maga ellen. A magát mindentől függetlennek tekintő magyar bíróság pedig ismét meglepő ítéletet hozott. Ha valaki azt gondolta, hogy Magyarországon egy bűncselekmény beismerése enyhítő körülmény a bűntetés megítélésében, akkor tévedett. A másodfokú bíróság ezt ugyanis súlyosbító körülményként értékelte. Index: Juhász Péter különösen veszélyes a társadalomra

Kampány a Darwin-napért

Kevés ember változtatta meg úgy a természetről, önmagunkról és a társadalom működéséről vallott nézeteinket mint Charles Darwin. Magyarországon egy új civil szervezet, a Szkeptikus Társaság karolta fel Darwin életművének ápolását. A társaság a szkepticizmus fogalmát némiképp kisajátítva "azt vallja, hogy a világ megismerésének legmegbízhatóbb módja a tudományos módszer, és ezzel összhangban elkötelezett a naturalista filozófia és világkép mellett". Egy nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódva Darwin születésnapját, február 12-ét szeretnék a tudomány vívmányainak és az evolúció elméletének ünnepévé tenni. A szkeptikusok sok programot szerveznek a nap köré, amin katolikusok is nyugodt lelkiismerettel vehetnek részt. Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Charles Darwin élete, munkássága és hatása címen február 15-ig látható kiállítás. Mellesleg a Darwin-online archívumban a tudós teljes hagyatéka ingyen elérhető - érdemes, ha a kiállítással foglalkozó FSZEK-dolgozók a közkincsek kezelésén is elgondolkodnak ennek kapcsán.

Online közpolitikai fórum?

A magyar kormány új kezdeményezést indított, hogy meghallgassa az emberek véleményét a hosszú távú közügyekben. Meglátjuk, hogy ez valóban így lesz-e, mindenesetre érdemes megnézni a honlapot, egyelőre három vitaindító szerepel rajta a nyugdíjrendszerről, az oktatásról és a gyermekek esélyegyenlőségéről és a gazdasági versenyképességről. Link: magyarországholnap.hu

Újra Pim Fortuynról

Öt éve halt meg Pim Fortuyn, az ezredforduló Európjának legeredetibb politikusa Tony Blair mellett. Hogy egy korabeli topikolót idézzek: "sikeresen popularizálta a liberalizmust, és Nobel-díj helyett golyót kapott a fejébe". Tóta W. Árpád népszerű blogjában ma rá emlékezik (Szabadság, szerelem. Pim Fortuyn 1948-2002). 2002-ben interjút szerettem volna készíteni a Fortuynnal, programja, az alkotmányos liberális demokrácia alapkérdéseinek populáris megfogalmazásának képessége, ötletessége nagy hatással volt rám. Megölésének éjszakáján sokáig a neten követtem az eseményeket, majd másnap reggel egy bombariadóra ébredtem. Londoni, kapubejáró feletti szobám alatt egy valódi autóbomba volt, a gondviselés hívta fel időben az őrök figyelmét. Ezt követően két írásom jelent meg Pim Fortuyn programjáról (Egy másik Pim Fortuyn, Pim Fortuyn választása). Azóta eltelt öt év. A tavaly mandátumát kitöltő kormány Fortuyn programjának számtalan lényeges elemét megvalósította. Tóta W. Árpád nagyszerű érzékkel vette elő a témát. Tényleg eltelt annyi idő, hogy lehet értékelni.

Az állam kára az autópályakartellben

Egyelőre úgy látszik, hogy az autópályaépítők tízmilliárdokkal rövidítették meg a közös kasszát, a GVH megbüntette őket (Vj-27/2003), de kártérítési per még nem indult ellenük. Valaha jómagam is írtam erről egy publicisztikát. Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke többek között erről az ügyről, meg a villamosenergia és patikaliberalizációról beszélt a Népszabadságnak adott interjúban.

Elnevezésre váró pandabébik

A kínai Wolong Nemzeti Park olyan sikeres pandatenyésztő programot folytatot, hogy tavaly 18 kölyök született. A China Daily hivatalos kínai lap arra kapott felhatalmazást, hogy angol neveket gyűjtsön a kicsiknek az interneten. Nagyszerű természetvédelmi és orzságimázs-fogás. A képen a 2006. augusztus 25-én született No. 12 35 napos korában.

Magánrezervátum Argentínában

Douglas Tompkinscalls hisz a magántulajdonban és a környezetvédelemben is. Elkezdte felvásárolni Argentína veszélyeztett Ibera lápvidékét, a még megműveletlen területek ilyenképpen a magántulajdon védelme alá helyezve. Tompkinscalls a tulajdonába került 310 ezer hektáron ökológiai rezervátumot hozott létre, amivel kiváltotta az argentín baloldal haragját. A perónisták imperalistának bélyegezték és államosíttatni akarják földjeit. A Guardian cikke.

Térkép, statisztika: MOKK Atlasz, Gapminder, Many Eyes

Egy régebbi poszt alapján szóba került a térinformációs rendszerek használhatósága. Ennek kapcsán kaptam a MOKK Atlasz béta-verziós rendszerre mutató linket, számtalan gyermekbetegséggel. Hálás köszönet a kommentelőknek, most két külföldi eszközzel összevetve próbálom ezeket a problémákat értelmezni, javítsatok ki, ha tévedek!
Az ábrán Magyarország vándorlási különbözetei láthatók választókörzetenként (csak erre a területi egységre tudtam a népszámlálási adatokat rávetíteni). A sárga területeken érdemi vándorlási többlet, vagy egyensúlyközeli helyzet van, a halvány területeken egyensúly van. A kék, bordó, narancs területekről sokan jöttek el. Ennyi jelentést másfél óra alatt sikerült a térképre varázsoljak, ugyanis a legtöbb adat semmit nem jelent a rendszer területi egységeire vetítve, a színezés megtévesztő. Az adatok felosztására végtelen lehetőség van, de statisztikai képzettséggel is nehéz jól megalkotni.

Vessük ezt a térképet először össze a korábban ezen a blogon posztolt egyszerű Gapminder térképes statisztikával. A Gapminder egyetlen, de nagyon könnyen értelmezhető (és csalásra nehezen használható) vizualizációs eszközt használ: egy közvetlenül értelmezhető mennyiséget az országhoz rendelt kör területével arányosít. Kicsiben, nagyban is látszik, hogy hol mekkora mértékben járulunk hozzá a légkör szén-dioxiddal való feldúsításához. Az egyszerű eszköz megkerüli a szinezés problémáját, illetve a kvantálás nehézségeit. Ahol idősorok állnak rendelkezésre, évről-évre nézhetjük a körök méretének változását. (A Gapmindernek egyébként van egy másik nagyszerű elemző eszköze is).

Az IBM szintén béta verziós Many Eyes applikációja számtalan dolgot egyszerűbben és jobban old meg mint a magyar Atlasz. Az egyik nagy erénye, hogy a felhasználók maguk tölthetnek fel adatsorokat elemzésre. (Ennek pozitív externália az egyébként szellemi tulajdonjog által nem védett statisztikai adatok szabadságának fokozása). A területi egységek értelmesek, a színezés nagyon egyszerű, de mindig jelentéssel bír: a fehér és a teljes narancs között a kvantáláshoz arányosan igazodva mindig értelmes, bár monokróm hőtérképet ad. A képen a külföldön született amerikaiak aránya látható a lakosság egészéhez képest. A térképet egészen kicsiben nézve is értjük.

Összefoglalva a MOKK Atlaszban a nyitottság egyelőre a robosztusság kárára megy. Elég volna két vagy három területi egységet használnia, politikai folyamatokra a választókörzetit, társadalmira a kistérségit, illetve ezek közös nevezőjeként, illetve az esetleges kistérségi adathiányra tekintettel megyeit. A színezésben vagy a felhasználó döntsön, vagy legyen értelmes, de monokróm. A rendszerbe olyan adatok kellenek, amelyek térhez és térképhez kötve valóban értelmezhetők. És persze nagyszerű volna, ha bárki feltölthetné a saját adatait.

Udvariasság

Ha valaki nem tudna ma éjjel aludni, annak szeretettel ajánlom Nacume Szejbi Udvariasság című telihold-haikuját:

Kunyhóm előtt gubbasztok némán.
A teleholdnak adtam át ma éjjel
vendégszobám.

(Nacume Szejbi, ford. Koszolányi Dezső, közkincs)

Íme egy pogány holdnaptár is az évre, csak hogy lehessen tudni, mikor lesz újra aktuális a vers.

Hol lógnak a hálón az amerikaiak?

Elég kevés helyen: az amerikaiak interneten töltött idejének 39%-a jut a húsz leghasználtabb helyre, és a világ összes többi oldalára a maradék 61%.

Egy főre jutó széndioxid-kibocsátás

Aki gondolkodott egy kicsit az előző poszton, azt itt tovább elemezheti a globális helyzetet.

Öt perc áram nélkül - mi és a klímaváltozás

Ezen a télen talán mindenkinek világossá vált az, amit huszadik éve hallhatott, aki nem a fülén ült: valami nincsen rendben a Föld klímájával, és ebben valószínűleg ludasak vagyunk mind. Bolygónk klímája meglehetősen összetett jelenségek eredményeként alakul, amit egy ember sem érthet tökéletesen. Amiről viszont a világon konszenzus van, azt az ENSZ ma fogja nyilvánosságra hozni Párizsban. A francia radikalizmus szép hagyományai szerint van is egy olyan szervezet, ami nagy akciót hirdetett erre a napra: a Szövetség a Bolygónkért arra kér bennünket, ha közép-európai idő szerint 19:55-kor 5 percre kapcsoljunk ki minden elektromos fogyasztót, ahol vagyunk. Mivel erre radikális barátaink francia nyelven kérnek bennünket, a honlapot nem értők a Tudatos Vásárló című magyar honlapon is elolvashatják a lényeget: öt perc gondolkodási idő a sötétben. Szerintem megéri.