A gazdaság energia vasút versenyképesség témájú posztok először az antaldaniel.blog.hu hivatalosabb blogon jelennek meg, minden egyéb csak itt. Van facebook és twitter oldal is.
2010. február 15.
Gorilla-család a budapesti Állatkertben
Nagyon megható és szép látni a budapesti Állatkert gorilláit. Néhány hete újra kisbaba született, akit most már édesanyja kihoz a látogatók közé. Az egyébként nem túl szerencsés képen azt sikerült elkapnom, amikor az apa odabújt a kicsinyét dajkáló anyához. Bár az elmúlt években sokan megkérdőjelezték az állatkertek ökológiai és kutatási szerepét (amivel nem teljesen értek egyet), az állatkertek nevelési szerepe hatalmas. Ha valaki eltölt fél órát ezzel a gorilla-családdal, biztos vagyok benne, hogy át kell értékelje a helyét a természetben.
Bár nagyon sok állat a szűk téli karámjában található (mint ez a zsiráf, a kis pandák éppenséggel elemükben vannak a hóban. A 365 napos bérlet ára négy jegy ára, nagyon megéri, mert egyszerre úgysem éri meg az egész hatalmas gyűjteményt megnézni. Egyre több olyan élettér került kialakításra, amikor majmok, lajhárok vagy madarak közé ülhetünk el, ami sokkal tovább leköti az embert, mint a régi állatkertek unalmas ketrecei.
2010. február 14.
Választási előkészület: összeesküvés-elméletek
2010. február 13.
MÁV és Holocaust: mennyiben időszerű a per?
Amikor hosszú idősorokat kerestem a mellékvonalakkal kapcsolatban 2004-ben a MÁV könyvtárában, akkor döbbentett meg a Holocaust előkészítsének és végrehajtásának mindenki által olvasható, pontos dokumentáltsága. Elég a negyvenes évek MÁV értesítőit átolvasgatni, de ha a levéltári anyagokat is hozzávesszük, akkor egy elképesztő kép alakul ki. Megtudhatjuk például, hogyan birkózott meg a vasúti bürokrácia azzal a problémával, hogy a személyszállítási szabályzatába nem fért bele a marhavagonírozás.
A legtöbb európai vasúttársaság kénytelen volt szembenézni a felelősségével, és vannak még perek is folyamatban bőven. Számomra a felelősséggel való szembenézés megfelelő módja a független kutatás finanszírozása, majd az eredmények bemutatása, az áldozatok emlékművének fenntartásához való hozzájárulás, és az esetleges, bizonyított túlélők valamifajta kártérítése. Jó példa erre a Deutche Bahn AG esete, amely pont ugyanannyira jogutódja a Deutsche Reichsbahnnak, mint a MÁV-csoport az 1940-es évek MÁV-jának.
Az Index szerint a MÁV ellen indított Holocaust-pert humbug, amivel nem értek egyet. Az Index által megszólított, ámde anonimitását joggal védő jogász véleményem szerint téved, amikor azt nyilatkozza, hogy a MÁV Zrt és az uralma alatt lévő MÁV Start és Trakció Zrt-k nem jogutódjai annak a MÁV-nak, amely anyagi haszonélvezője volt a népirtás lebonyolításának. Ha így volna, akkor nem lettek volna érvényesek a szervezeti átalakulások idején a korábbi menetrendek, a vasút által igényelt menetvonalak és állomáshasználati jogok, a többi vasúttársaasággal kötött együttműködési megállapodások. A MÁV Start és a Trakció ma is végez olyan tevékenységeket, amelyekre több évtizedes szerződések hatalmazzák fel. Azzal a Holocaust-szakértővel sem értek egyet, aki szerint a felperes azért a MÁV-ot pereli, mert az Államot nem perelheti közvetlenül. Ez butaság, hiszen a Magyar Állam már korábban elismerte a felelősségét, a MÁV mint vállalat pedig nem. Sok európai vállalat volt kénytelen már elismerni az ilyen felelősségét, például a német autógyárak.Egy szó mint száz: szerintem ez a per nem humbug, és lehetőséget ad arra, hogy a magyar történelemtudomány, az állami vasút és a közlekedésirányítás szembe nézzen végre a múltjával. (Nem ez az egyetlen alkalom és hely, sok más kellene nyomja a lelkiismeretüket). Lehet, hogy a keresletlevél pontatlan, de ha lesz per, nyilván lesz bizonyításra is lehetőség, és azt is gondolom, hogy a keresetben megjelölt összeg méltánytalanul nagy, továbbá meghaladja talán a MÁV teljes cégértékét. Nyilván nem annak drukkolok, hogy megítéljék a kártérítést, hanem annak, hogy megkezdődjön a bizonyítás, a végeredmény szempontjából a német megoldást tartanám jónak: emlékvonat és kiállítások a nagy pályaudvarokon.
A legjobban annak a Holocaust-kutatónak a véleménye háborít fel, aki szerint a per alkalmas az antiszemitizmus felkorbácsolására. Úgy gondolom, hogy ez álszentség és bornírtság. Aki antiszemita, az háborogni fog azon, ha valaki ezt az ügyet bolygatja, és kárörömmel fogja a per kudarcát megélni. Aki nem antiszemita, az tudja, hogy azokon a vagonokon nem csak zsidókat hurcoltak el, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy megpróbálja bíróságon kiharcolni az igazát. A baj mindig azokkal van, akik nem a bíróságon vívják a játszmáikat.Frissítés: legutoljára akkor voltam zsidó, amikor arról írtam, hogy a magyar cigányságnak választott politikai képviseletre van szüksége ahhoz, hogy demokratikus keretek között leheseen a magyar-cigány konfliktust rendezni (nyilván csak egy zsidónak lehet érdeke... ld alap-összeesküvések). Most, hogy kifejtettem azt a véleményemet, hogy a MÁV perbe fogása a Holocaust miatt várható volt, éppen az antiszemiták őrjöngenek. Pedig mi lenne, ha nekik nem volna joguk bírósághoz fordulni? A jogállam az, hogy cigánynak, nácinak, zsidónak, környezetvédőnek is joga van a tisztességes eljáráshoz a bíróság előtt.
Miért van dugó?
Az Autófília blogon keresztül elérhető egy nagyszerű online szimulátor és egy értelmes vita.
Az én véleményem az, hogy a dugók egyik legfontosabb oka a gyorshajtás. Az adott útszakaszra jellemző, hogy mennyi a fel- és lehajtók aránya, mennyi autó hajt át rajta, és ezen paraméterek mellett mekkora sebességnél van az út áteresztőképességének a határa. Például ezért van az, hogy a Bécs és Budapest előtt az autópályán 130-ról 100-ra,majd 70-re csökkentik a maximális sebességet.Az autók gyorsabban fékeznek mint gyorsítanak, vagyis minden szükségtelen fékezés növeli a dugó valószínűségét. A szükségtelen fékezés valószínűéségét meg legjobban a gyorshatjás növeli.
Nincs semmi meglepő következmény: a dugók ellen legjobban a Kresz betartatásával lehetne küzdeni, a kritikus pontokon nagyon határozott sebességméréssel, illetve a kereszteződésben bentmaradó autók következetes szankcionálásával.
2010. február 10.
Lepkevadászat - magyar blog a hadszintérről
Jászberényi Sándor Lepkevadászat blogja olyan helyről küld magyar nyelvű tudósításoakt első kézből, ahol kis túlzással Almássy gróf óta nem járt hazánkfia.
Elbeszélgettünk Afrikáról, Európáról és nagyjából mindenről. Örült a társaságomnak, ritkán lát errefelé európait, pláne olyat, aki nem a törvény elől menekül. Azok pedig többnyire alacsonyabb rangban szolgálnak, mint ő. Hat éve nem tette ki a lábát Afrikából. Kedves ember volt, figyelmesen végighallgatott, amikor az utazásaimról beszéltem. Ő főleg a helyi élet nehézségeiről mesélt, az egység veszteségeiről, a trópusi betegségekről és hogy Afrika olyan, mint egy nagy billog, bárkire ráteszi a bélyegét, aki megfordul az Egyenlítő körül...
Úgy gondolom, hogy az ilyen kalandor-újságírásnak nagyon fontos szerepe van egy globalizációba bezárkózott, de a globális nyilvánosságtól nagymértékben elzárt országban, hiszen az angol, német vagy francia nyelvű média más egészen más szempontból vizsgálja a háborús zónákat, és más kontextusba is helyezi. A blog a linkajánlóba is bekerült.
2010. február 9.
Van-e a tömegközlekedési rendőrségi ügyeknek haszna?
A válaszom mindig ugyanaz, és erről készülök írni egy nagy cikket is: a MÁV és a BKV gazdálkodását nem lehet rendőrségi eszközökkel rendbe rakni, a pályaudvarokat és megállókat meg különösen nem. A rendőrség bűncselekmények után okoz, az ügyészség vádat emel, a büntető igazságszolgáltatás pedig büntet. Ettől nem szűnik meg a célszerűtlen szerződések rendszere, és nem állnak helyre azok a vállalaton belüli és vállalaton kívüli garanciák, folyamatok, amelyek a korrumpált döntéseket megelőznék, a meglévő rossz gyakorlatokat javítanák.
A közlekedési vállalatok esetében egészen biztosan szükség lesz a Magyar Vasúti Hivatal tevékenységének újrakezdésére, hiszen az igazolt és igazolatlan költségek(előzetes) szétválasztása olyan szakértelmet igényel, ami sem a rendőrségnek, sem az ÁSZ-nak nincsen meg, és amit utólag büntetésekkel, utóellenőrzésekkel nem lehet végezni.
Egy kicsit olyan állapotban vannak most ezek a vállalatok, mint a deficites demokráciánk. Azt tudjuk, hogyan kell megbüntetni egy rossz, korrupt kormányt, de azt, hogyan kell egy jót választani, még nem tanultuk meg. Attól, hogy elzavarjuk a kormányt, még nem tudjuk meg, és nem is tudjuk befolyásolni, miként fogjuk az elmúlt tíz év adóssághegyét visszafizetni (amit a külföldi és magyar hitelezők be fognak rajtunk hajtani), nem fogjuk tudni, mitől lesz normális tömegközlekedés vagy egészségügyi ellátás az országban.
Ezzel együtt egy haszna van a mostani BKV-hoz és a MÁV-csoporthoz kapcsolódó ügyeknek: "az emberek" megtanulták, hogy a korrupció valójában nem a minisztériumokban zajlik, ahol alig van pénz, és ahonnan csak nagyon kevés jogcímen lehet azt kivenni, hanem az állami és önkormányzati tulajdonú cégek a fő terepei.
2010. február 7.
A Facebook felfalja a blogoszférát
Pár éve még a sajtó a blogszférával volt tele, és a vállalatok egymással versenyezve vettek fel szakértőket, blogolókat, sőt, még az EU is kiírt blogversenyt. Aztán jött a Facebook és felfalta az egészet. Ahogy a linkelt poszton és a mögöttes linkeken látható, drámaian csökken a "blogoszféra" utánpótlása, mivel nagyon sok fiatal inkább a Facebookon teszi közzé gondolatait. Szerintem ez a hatás nem megfordítható: egy átlagos Facebook használó így 120 ismerősét éri el, a blogoszféra hőskorában az igazán személyes blogoknak 6 olvasója volt.
Bár a média tavaly még a Twitterrel volt tele, és a vállalatoknak és NGO-knak jól jött, hogy publikus sms-ben linkelhetik legújabb közleményeiket, a Facebook, az iWiW iWiWje mindent legyőzött. A sajtó nagyon sokat foglalkozik a Twitterrel, szerintem az átlagos felhasználó mégsem nagyon tud vele mit kezdeni - a Twitter talán leginkább pont a médiában dolgoznak hasznos eszköz.A Google Trends felül a felhasználók, az internetező "emberek" keresi szokásait, alul a médiahíreket értékeli. A Facebook 2007 harmadik negyedévében előzte meg a média figyelmét a blogokkal szemben (a blogoszféra 2008 végén még egyszer visszavágott) és a 2009 közepi Twitter nyomulást is lenyomta az idei év elején.
Én ennek reményében tükrözöm ezt a blogot a legnagyobb magyar szolgáltatón, és a magán és nyilvános Facebook oldalamat is elkülönítettem egymástól.
2010. február 6.
Szolgálati közlemény: blog.hu
- Az antaldaniel.blogspot.com tovább frissül, és csak itt olvashatók a művészet, film, és egyéb szubjektív bejegyzések, továbbá nincsenek reklámok, leszámítva a lenti kontextualizációs kísérletet. Marad a feed is.
- Az antaldaniel.blog.hu oldalon a tágabb közönségnek szánt, elsősorban gazdasági, versenyképességi, energia, vasút, korrupció és egypillanat alatt átlátható összefüggések lesznek. Van reklám is, mert így kerülhet ki az index.hu és a blog.hu ajánlóiba, ami a nagyobb közönséget, és az érdekesebb vitát szolgálhatja. Itt a feed.
- Aki azért szeretne kommentelni, hogy vitatkozhasson, cseveghessen másokkal, jobb, ha az antaldaniel.blog.hu oldalt választja. Aki nekem szeretne üzenni, vagy filmek, klippek, archív fotók között böngészni, az mindenképpen maradjon!
- Aki reklámkerülő, az maradjon itt.
- Akit a visegrádi országok befektetési és üzleti lehetőségei érdekelnek, kövesse az új vállalati blogunkat a visegrad-investment.com oldalon.
- Ha valaki a nyilvános sms-re esküszik, itt a twitter oldalam, de nem vagyok valami rendszeres használó.
2010. február 5.
Szélsőséges időjárás és klímaváltozás Budapesten
Az OMSZ honlapján világosan látható, miként változott Magyarország klímája az elmúlt százhusz évben: az évi középhőmérséklet a világátlagot meghaladó mértékben emelkedett, és az évi csapadék mennyisége jelentősen csökkent. Engem az érdekelt, hogy igaz-e az a vélekedés, miszerint a klímaváltozás szélsőségesebbé tette az időjárásunkat. Ezen a hisztogramon az 1881-2010 között rögzített budapesti hőmérsékleti rekordokat (minden nap legalacsonyabb és legmagasabb értéke) ábrázoltam. Ha a hőmérséklet egyenletesen emelkedett volna, akkor azt várnánk, hogy az 1880-as évek körül van sok rekord (a rekord hidegek) és a 2000-es évek körül sok (a rekord melegek). Ehelyett azt láthatjuk, hogy az utolsó 30 évre esik az összes hőmérsékleti rekord 40 százaléka, az azt megelőző 90 évre pedig csak 60 százaléka. Mindez azt jelenti, hogy a budapesti emberek és az infrastruktúra is sokkal nagyobb téli fűtési és nyári hűtési sokkoknak van kitéve, ami emberéletben és költségben is jelentős kárt okoz.További egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.
PS: Egyébként számomra nem triviális, hogy milyen eloszlást kellene kövessenek a hőmérsékleti rekordok, és hogyan kellene kinéznie a hisztorgramnak.
2010. február 4.
Zeitgeist - mai origó címlap
Elbújt a nyilvánosság elől Demszky nem ment el nyilvános programjára, így nem tudták kérdezni tanácsadójáról.Házkutatást tart a rendőrség a MÁV-nálA gyanú szerint a MÁV Informatika Zrt. vezető- jének döntései jelentős kárt okoztak a MÁV-nak. A rendőrség tanácsadói szerződéseket keres.
Elfogták a BKV szökésben lévő igazgatóját
Veres János elismeri cége APEH-tartozásátEljárás folyik Tállai András és Kapolyi László képviselők cégével szemben is.2010. január 31.
Az egydolláros bankjegy titkai
2010. január 28.
Útazás Észa-Amerikába és más magyar klasszikusok a Google Bookson
Nagyszerű élmény a magyar könyvek böngészése. Például A moldvai magyar telepek teljesen jól kereshető, a Google azonnal kényelmes tagfelhőbe rendezi az egyébként az eredeti kiadásban (és a digitális másolatban) nem is létező név- és tárgymutatót. Mivel a Google amerikai könyvtári anyagokat scannel, olyan hungarológiai klasszikusok is felbukkanak a gyűjteményében, amelyek az OSZK-ban nincsenek meg digitalizálva, sőt, kérdéses, hogy fellelhetők-e egyáltalán. A Kállay Ferenc A' magyar nemzetiségről szóló, a Columbia Egyetem könyvtárában csodálatos állapotban fennmaradt 1836-ban, Budán nyomtatott kötetében egy gombnyomással megtaláljuk, hogy öt helyen hivatkozik Bél Mátyás hungarológiai klasszikusára.
Bölöni Farkas útleírása nem kereshető, mivel elég rossz állapotban maradt fenn, és tipográfiája is túl archaikus egyelőre a szövegfelismerőnek - de ez teszi nagyon széppé:
