A berlini állatkert új sztárja

A berlini állatkertnek Knut után új sztárja született. A vizilóborjú most negyven kiló és még nincsen neve. Még egy sztárfotó itt.

Jön: a lemez

Egy hónapja lelkesen ajánlottam az Óriás első nagylemezének bemutató koncertjét. Aki ott járt, aligha távozott csalódottan, nagyszerű buli volt, amelyen a zenekar "büszkén felvállata" a hazai garázs-rock cimkét. 2000 óta nem hallgattam annyit magyar lemezt, mint a Jön című bemutatkozó albumot. Az Amber Smith utolsó magyar nyelvű albuma (és persze a Pozitív EP), amelyen szintén Peti és Ákos gitároznak, azóta is állandóban bekerül a listáimra. Ez most egészen más zene, sokkal inkább gitár-orientált és rockos, és nagyon jó. Szerintem a három legjobb szám az Üdv itt újra a szárazon, a Nem szól és a Szájon át, amelyekhez meg kell venni a lemezt, mert nem érhetők el a neten, de nagyszerű választás volt a Fát dönteni (lejátszható a borító alatt) a klipphez, hiszen egy ez fejbe ragadó, koncerteken nagyszerűen megszólaló, egyszerű szám. (Három szám érhető el a Lángoló gitárokon, ami sok más zenei fórumhoz hasonlóan kiváló kritikával illette a lemezt). Az Alexandra-boltokban beszerezhető lemez a magyar rockhoz vonzódó barátainknak kedves, meglepő, és recessziós időkben is megfizethető árú ajándék!

Gazdag vagy szegény nemzet-e a magyar?

"Az EU-csatlakozás volt az utolsó nagy közös nemzeti ügyünk, de a leggazdagabbak klubjában mintha elengedtük volna magunkat, és szegény rokonként viselkednénk. A gazdagság az erős nemzetek kiváltsága, nagyobb felelősséggel jár, több nagyvonalúságot és önbizalmat kíván, mint ami a mai közügyeinkre jellemző." Megjelent az első cikkem a komment.hu-n: örülnék, ha ott vitatkoznátok róla, vagy ennek kapcsán arról, hogy gazdagok vagy szegények vagyunk?

Elindult a komment.hu

Elindult Magyarország leglátogatottabb kereskedelmi portáljának, az origónak a "közszolgálati műsora", a komment.hu. Az oldalon rövid publicisztikai írások jelennek meg, blogszerűen kommentálható formában. Az első cikkek: Ablonczy Balázs a magyar-szlovák kapcsolatokról, Mong Attila a hazai korupcióról. Néhány cikkek nekem is itt fog megjelenni. Frissítés: az első már meg is jelent, vitatkozzatok vele!

Nem torz növésűek, és nem rendellenesen görbék

Az Európai Unió az agrárszabályozás liberalizációja keretében eltörölte azokat a híres szabáyokat, amelyekről sokan azt hihették, hogy csak az euroszkeptikus propaganda szülöttei - például az uborka görbéletére vonatkozó legendás szabályozást. Ezek a jogszabályok az EU agrár-protekcionizmusának, illetve a gyarmatosítók egykori piacpolitikájának voltak a remekművei. Az alábbi perverz részleteket a most eltörölt 2257/94 bizottsági rendeletben olvashatjuk:

A. Minimumkövetelmények

Az adott minőségi osztályra vonatkozó külön követelmények és megengedett eltérések mellett a banán következő tulajdonságai minden osztályra vonatkozóan kötelezőek:
- zöld és éretlen,
- ép,
- megfelelően kemény,
- egészséges; nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan,
- tiszta, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentes,
- kártevőktől gyakorlatilag mentes,
- kártevők okozta sérülésektől gyakorlatilag mentes,
- a kocsány legyen ép, nem megtörött, nem kiszáradt és gombakártételtől mentes,
- a virág maradványától mentes,
- az egyes banánok nem torz növésűek, és nem rendellenesen görbék,
- nyomásfoltoktól gyakorlatilag mentes,
- alacsony hőmérséklet okozta károsodástól gyakorlatilag mentes,
- rendellenes felületi nedvességtől mentes,
- mindenféle idegen szagtól és/vagy íztől mentes.
Ezen felül, a csomók, illetve részcsomók rendelkezzenek:
- megfelelő nagyságú, egészséges, jellemző színű koronarésszel, amely egészséges és gombabetegségektől mentes,
- a koronán egy sima felületű vágáshellyel, vagyis nem lehet tépett, leszakadt kocsánydarab rajta.
A banán fejlettsége és érettsége olyan legyen, hogy:
- kibírja a szállítást és az árukezelést,
és
- megfelelő állapotban érkezzen rendeltetési helyére, és érlelés után kellő érettségi fokot érjen el.

Nos, ezek az előírások szabályozták többek között az EU-27, na meg persze Svájc, Izland és Norvégia banánpiacát, minden egyes nyelvre lefordítva. A bizottság szóvivője szerint "Semmi értelme eldobni tökéletesen jó minőségű árukat csak azért, mert 'rossz az alakjuk' ". Az ügyben egyébként 27 tagállamból 16-nak volt saját különvéleménye. (Kép: -eko-)

Európai energiaintenzitás

A egy ország energiaintenzitása azt mutatja meg, hogy egy dollárnyi vagy eurónyi bruttó hazai termék előálltásához, vagyis a GDP egy egységéhez mennyi energiát kell felhasználni az adott országban. Az energiaintenzitás függ az ország gazdasági szerkezetétől (mennyi nehéz és könnyűipar van), a klímájától, illetve az ország lakóinak és intézményeinek energiahasználati szokásaitól.
A magyar gazdaság energiaintenzitása a legmagasabbak közé tartozik Európában, ami részben megmagyarázza energiafüggőségünket is. Az adatokat a Many Eyes segítségével lehet tovább elemezni.

Amikor a fal leomlott

Jó néhány hónapja indítottam el az 1989 - amikor a fal leomlott flickr csoportot, hogy a hidegháború végéről és a rendszerváltásról minél több, eddig nem ismert fotó kerüljön napvilágra.Hála Dora Buigsternek, a berlini gyűjtemény nagyon komolyan gyarapodott.

Jövőre lesz a rendszerváltás 20. évfordulója.

Magyarország energiafüggősége

Egy család energiafüggőségét definiálhatjuk úgy is, hogy a család jövedelmének mekkora részét kell villany- és gázszámlákra, esetleg tüzifa és szénvásárlásra költenie. Hasonlóképpen egy ország energeifüggőségét definálhatjuk úgy is, mint a külföldi, azaz exportbevételeinek hány százalékát kell külföldi energiavásárlásra, vagyis importra fordítania.Ezen az ábrán Magyarország energiafüggősége látható. A családi energiafüggőségtől eltérően ezt a számlát az ország egészének, tehát a vállalatoknak, a lakosságnak, illetve ezek adóbevételeiből közvetve a kormányzatnak kel megfizetnie. Az ország versenyképesség legegyszerűbb definíciója az, hogy mennyire vagyunk képesek jövedelmet bevonni külföldről. Az energiafüggőség és a versenyképesség összefüggése talán úgy ragadható meg a legjobban, hogy a külföldön szerzett jövedelmünk mekkora részét kell automatikusan továbbadnunk az energiatermelőknek. A helyzetünkön akkor javíthatunk, a több vagy jobb árut és szolgáltatást tudunk külföldön eladni, illetve ha olcsóbban szerezzük be az energiát, vagy kevesebb energiát használunk, másszóval spórolunk.

Korábban: Energiafüggőség a világban és más egy pillanat alatt áttekinthető összefüggések.

Az ENSZ és az emberi jogok - hatvan év

A mai nap az Emberi Jogok világnapja annak alkalmából, hogy 60 éve írták alá az ENSZ akkori tagjai az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Nehéz volna megmondani, hogy mit ünnepelhetünk a kerek évfordulón. Az aláírás napján, 1948-ban hazánkban a legtöbb emberi jogot sárral tiporták, és 1989. óta egyre nagyobb védelemben élhetünk - születésünktől fogva. Az Egyesült Államok fejezetében új lapot nyitott, hogy a hatvanadik évfordulón egy fekete férfi a megválasztott elnök - az egyezmény aláírásakor még el se vehetett volna egy fehér nőt a legtöbb államban. Az ENSZ-ben azonban azóta többségbe kerültek azok a tagállamok, amelyek rosszabb esetben köpnek az emberek veleszületett, elidegeníthetetlen jogaira, jobb esetben csak a "nemzeti szuverenitás elve" alapján mégsem tartják olyan egyetemesnek azokat, hogy az ENSZ megvédhesse azokat. Az ENSZ korábbi, értelmetlenségbe fordult szervezetét egy olyan Emberi Jogi Bizottság váltotta fel, amelyben a legnotóriusabb tagok kaptak helyet: amikor utoljára foglalkoztunk vele, összesen nyolc emberi jogsértést ítéltek el - valamiért mind a nyolcat Izraelben.

Az emberi jogi nyilatkozat aláírását megelőzően fogadta el az akkori ENSZ a népirtások megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezményt. Véleményem szerint ez az emberi jogi egyezmény még alapvetőbb a ma ünnepelt nyilatkozatnál is. Az egyezmény óta az ENSZ tagállamaiban 3 millió embert irtottak ki. A hozzánk legközelebbi eset pár óra autótnyira Szegedtől történt. Az ilyen esetek nemzetközi büntetőjogi üldözésére 54 évvel később ált fel a Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyhez azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai közül az Egyesült Államok, Oroszország és Kína sem csatlakozott, és ugyanígy távol maradt a világ legnépesebb demokráciája, India. (A megválasztott amerikai elnökhöz kötődő change.org oldalon itt lehet Magyarországról is nyomást gyakorolni az amerikai politikusokra, hogy ratifikálják az egyezményt. Az oroszokra és a kínaiakra nem tudom, mi hatna).

Akit érdekel a téma és Budapesten van, látogasson el az Amnesty International, a Társasága Szabadságjogokért és a a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda mai közös rendezvényére a Gödörbe. Az utóbbi szervezet munkáját tartom ma a legfontosabbnak: Magyarországon elsősorban a romák és a környezetükben élő nem romák közötti, egyre durvább konfliktusok jelentik talán a legnagyobb emberi jogi veszélyt.

Frohes Fest in Berlin

A világ jövedelemeloszlása 2007-ben

Lássuk, hogyan álltunk a világgazdasági recesszió előtt! A lenti térképen, amit a Many Eyes segítségével tovább lehet nagyítani, és meg lehet nézni a mögöttes adatokat is, a CIA becslése látható arra nézve, hogy mennyi volt az egyes országok egy főre jutó jövedelme. Az adatokat az egyes országokra jellemző eltérő árakkal igazították ki, tehát (PPP igazítás). Ez azt jelenti, hogy az azonos színű országokban az egy főre jutó bruttó nemzeti termékből ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni, függetlenül az aktuális valutaárfolyamtól.
Érdemes megkeresni, hogy Magyarország kikkel volt tavaly egy jövedelmi színvonalon, illetve érdekes lesz újra megalkotni a térképet a mostani világválság után.

Idén hatvan éves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

1948. december 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (pdf), amely minden korábbinál átfogóbb, nemzetközi jogi egyetemességet adott annak a felvilágosult gondolatnak, hogy minden embernek vannak vele született és elidegeníthetetlen jogai. Magyarországon már ekkor semmibe vették ezeket a jogokat, és azóta az ENSZ-ben talán többségbe is kerültek azok az államok, amelyek nem vesznek tudomást erről ez egyébként elég kézenfekvő, természetjogi erejű gondolatról. Jobb nem elfelejteni, hogy az emberi jogok érvényesítésében a föld nagy részén csak a nem-kormányzati, civil szféra nyújt hathatós támogatást.

Magyarországon az Amnesty International, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) rendezi meg az aláírás kerek évfordulóján a hagyományos emberi jogi napot. Délelőtt középiskolásoknak rendeznek programokat, délután a klímaváltozás és az emberi jogok, a nemi erőszak áldozatainak magyarországi helyzete, a tüntetők-ellentüntetők-rendőrség és a véleménnyilvánítás szabadsága és határai lesznek a délutáni vitatémák, este meg emberi jogi aktivistákkal lehet bulizni a Gödörben - egyben kiváló alkalom arra, hogy önkéntes munkára jelentkezzenek az érdeklődők. A NEKI munkáját különösen nagyra becsülöm azóta, hogy sikerrel vitték bíróság elé a faji diszkrimináció alapján kirúgott cigány vasutasok ügyét.

(Az Amnesy iroda kért meg, hogy hívjam fel a figyelmet erre az eseményre, amit jó szívvel tettem meg).