Renexpo - konferencia a hidrogéngazdaságról

A megújuló energia szakváráson a mai napon zajlik a Hidrogén- és Tüzelőanyagcella Nemzeti Platform konferenciája. Néhány ígéretes magyar kutatási irány és fejlesztés mutatkozott be, és újabb ötleteket gyűjtünk a Hidrogén- és Tüzelőanyag Cella nemzeti Stratégiai Kutatási Tervéhez. A cél, hogy olyan kutatásokat gyűjtsünk össze, amelyekbe állami támogatás vagy kockázati tőke annak reményében csatornázható be, hogy a 3-4 év múlva várható tömeges piacralépéskor magyar gyártók, vagy legalább magyar beszállítók legyenek - például a villanyautók gyártásában. A fenti linken elolvasható és még egy hétig kommentálható, bővíthető az anyag.

A saját diáim itt nézhetők meg (de nincsen rajtuk szöveg, írni majd később fogok). Akit érdekel a megújuló energia, nagyon ajánlom, hogy jöjjön el ma vagy holnap a Hungexpora, a szakmai programok is érdekesek, de bámulatos dolgokat lehet megnézni, kézbevenni, kipróbálni.

Komment: a magyar gazdaság egyedül maradt?

A portfolio.hu kiváló, ábrával illusztrált cikke szerint Magyarország a maga útját jára a a gazdasági világválsággal együtt járó költségvetési válságkezelésben (Magyarország egyedül maradt az Unióban). A pontos részletek nélkül egy hosszabb és alaposabb elemzés alapján ezt a képet árnyalni lehet.

A portfolio.hu ábrája azt mutatja meg, hogy miként igazították ki a költségvetésüket az EU tagjai 2007-2009. között. Az ábra majdnem helyesen mutatja be, hogy Magyarország különleges politikát folytatot, bár azt nem veszi figyelembe, hogy az egyes országok eltérő pillanatban kerültek be és ki a válságból.

Ezzel szemben az EU összes hivatalos gazdaságpolitikai célszámát és indikátorát vizsgálva (ide értve a négy maastricthi célszámot és a tizenhárom fő lisszaboni indikátort) tíz év adatait elemezve igyekeztük Magyarországot elhelyezni különféle csoportosulásokban egy, a Visegrad Review számára készült elemzésben. Bennünket az érdekelt, hogy Magyarország természetesen tagja-e a visegrádi csoportnak, illetve a visegrádi csoport gazdasági és gazdaságpolitikai koherenciája nő vagy csökken?A jóval részletesebb elemzésünk részben megerősítette a portfolio.hu elemzését abban a tekintetben, hogy az alapvető fiskális és monetáris politika szempontjából Magyarország eltávolodott a visegrádi országoktól (amelyek egyébként sem alkottak ilyen szempontból egységet) és 2008-ra Görögországgal alkottunk egy csoport. Magyarország hamarabb került az IMF-EU mentőövbe, és kisebb deficittel, ezért valószínűleg ma már egyedül sodródunk a görögök nélkül. Egy gazdaság és a gazdaságpolitika nem csak a kormányzat politikájából és költéséből áll. A tágabb és hosszú távú lisszaboni indikátorokat is figyelembe véve Magyarország egy relatíve stabil visegrádi országcsoporthoz tartozik, illetve attól dél felé sodródik, és nagyon hasonlít Horvátországhoz, Szlovákiához, Lengyelországhoz és Litvániához. Vagyis még teljesen nem úsztunk el, de az biztos, hogy az eddigi kormányzati lépések nem a saját régiónk felé vittek bennünket.

Úgy gondolom, hogy a hasonló politikai és társadalmi folyamatok miatt meglehetősen hasonlóan viselkedtünk, mint a görögök, de szerencsére az adósságállományunk még nem tart ott, mint az övék. A gazdaságunk szerkezete és a gazdaságpolitikánk viszont egyelőre még a Közép-Kelet-Európához és a Nyugat-Balkánhoz, nem a Dél-Balkánhoz áll közelebb.

Eredetileg az antaldaniel.blog.hu oldalon posztolva.

Liverpool - fotók (később bővül)

További fotók: http://www.flickr.com/photos/antaldaniel

Ezúton is munkatársat keresek...

Cégunk olyan fiatal üzleti elemzőt keres, akit érdekelnek ennek a blognak a témái, különös tekintetel a közműtanácsi gondolatra, az energia, vasút, versenypolitikai szabályozásra és a versenyképesség ügyére, és emellett még egy olyan egyetemi hallgatónak és doktorandusznak is tudnánk kutatási asszisztensi félállást adni, aki kifejezetten él-hal a pénzügyi számításokért, és különösen a reálopciókért. A budapesti karrierben gondolkodó határon túli magyarok kifejezetten előnyös helyzetben vannak, mivel a visegrádi nyelvek ismerete cégünknél előnyt jelent, minden tudnivaló pedig itt található meg: http://www.visegradinvestments.com/karrier.

A Közműtanács és a fogyasztóvédelem

A Lánchíd Rádió FM 100.3 ma délutáni Szaldó című adásában (ismétlés ma este 22.05) a felállítani javasolt Közműtanács és a fogyasztóvédelem kapcsolatáról vitatkoztunk Dietz Gusztávnéval (elnök – OFE), Perger Andrással (szakértő – Energia Klub) és Dr. Papp Máriával (főtitkár – Magyar Vízközmű Szövetség) Kovács Anita műsorában, a Szaldóban. Vajon a monopolárakat szabályozó hatóságnak kell-e fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkoznia?

Ha valaki meghallgatja az adást, kiderülnek a fő vitapontok. Biztos, hogy valamilyen módon meg kell oldani a fogyasztóvédelem és az árszabályozás jobb kapcsolatát, még akkor is, ha nem értek egyet az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület azon javaslatával, hogy a Közműtanácsnak fogyasztóvédelmi hatásköre legyen. Az Energia Klub magával a Közműtanács felállításával sem ért egyet, miközben a Magyar Vízközmű Szövetség támogatja a gondolatot.

Véleményem szerint egy árhatóság kizárólagos feladata annak meghatározása, hogy egy monopólium csak a szükséges és indokolt működési- és beruházási költségeket építi be az áraiba. Ehhez elemző közgazdászokra, könyvvizsgálókra, statisztikusokra, és az alvállalkozói szerződésláncot értékelni képes jogászokra van szükség. Meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen mi épült be az árak alapjául szolgáló költségbázisba, az nemzetközi és belföldi összehasonlításban is takarékos-e, a beruházási tervek hosszú távon fenntartható technológiai és infrastrukturális megoldásokat tartalmaznak-e. Így alakulhat ki a monopóliumok ára.  Véleményem szerint teljesen más szakismereteket és hivatali rendet igényel annak eldöntése, hogy ténylegesen helyesen mérték-e meg a villany- vagy vízfogyasztást, tisztességes szerződéseket kötöttek-e a fogyasztókkal, és azok alapján megfelelő számlát állítottak-e ki. Ez sokkal inkább jogi és műszaki ismereteket igénylő feladat. Európa-szerte a fogyasztóvédelemnek és az árszabályozásnak elkülönülő apparátusa van, hiszen a problémákat jobb értelmezhető egységekbe bontva megoldani, mint mindet besöpörni egy varázslat alá. A Közműtanács és a mögötte létrejövő hatóság biztosan nem tud minden problémát megoldani, és a fogyasztóvédelemnek igen tekintélyes létszámű hatóságai vannak már most is.

Nagyon érdekesnek tartom a vitát, hiszen akárhogy is lesz, ha megalakul a Közműtanács és a közműhatóság, akkor folyamatos és érdemi munkakapcsolatot kell ápolnia a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, és ennek számos szervezeti és szakmai megoldása lehetséges.

Minden kommentnek nagyon örülök!

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu

Külföldi befektetések Európában a válság előtt

Befektetői szemmel különösen tanulságos megnézni azt, hogy melyik európai ország mennyi külföldi befektetést képes értelmesen fogadni, de általános gazdasági helyzetképnek sem rossz, mivel a külföldi befektetők sokkal kevésbé politikai célok szerint hozzák-viszik a pénzüket, mint mondjuk a nemzetközi szervezetek, ideértve az EU-t is. A legutolsó nemzetközileg jól összehasonlítható adat a 2008-ban kezdődő válság éve. Magyarország az ezt megelőző évtizedben igen jól szerepelt. A nagy kérdés, hogy a tizes években sikerül-e tartanunk ezt a pozíciónkat, esetleg még tovább erősíteni rajta?

Az adatok, ha csak egy pillanatot szentelünk nekik, részben félrevezetőek, hiszen a pénzügyi szektorba történő befektetések (pélául Luxemburgban) olyan tőkét kötnek le, ami végső soron máshova vándorol, és máshol teremt munkahelyet és adóbázist. A magyarországra érkező külföldi tőke viszont elsősorban a termelő- és szolgáltató szektort érinti, vagyis azonnal munkahelyet hoz létre. Egy lépést hátralépve azt is leszögezhetjük, hogy pénzügyi szektor ide-oda, a külföldi tőkebefektetések és a GDP növekedése között nagyon egyértelmű pozitív kapcsolat van, és Luxemburg nem véletlenül az EU leggazdagabb tagja.

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu

Felkészülés az EU-elnökségre: az energiabiztonság ára

Az International Centre for Democratic Transition Energy Security 2011 – Challenges of the Hungarian EU Presidency című konferenciájának felkért előadója voltam május 7-én. Mivel a nemzetközi tapasztalataim a vasúti ügyekre korlátozódnak, elsősorban közgazdászéknt (és pályaelhagyó aktuáriusként) beszéltem az energiabiztonságról.

A nyitóbeszédek és az első panel számomra rengeteg újdonságot hordozott (12 oldalt jegyezteltem). Noha nem beszélhetek a lengyelek nevében, nekem úgy tűnik, hogy Magyarországnak igencsak fel kell kötnie a gatyáját, ha bármit is el akar érni jövőre az energia-területen: a felmerülő témák egy része olyan, ahol a magyar állam képviselője gyakran még szakértői, nemhogy miniszteri szinten nem képviseltették magukat. Számomra érdekes volt, hogy micsoda egyetértés volt a külpolitikai szakértők között abban, hogy az energiabiztonság és a biztonságpolitika kérdését el kell egymástól választani.

Az én előadásom egy autó biztosításának analógiájával a kockázatmenedzsment és a kockázatok árazásának, illetve fedezésének eszközeiről szólt, bemutatva, hogy a kockázatkezelés eszközei a nemzeti energiaellátás szempontjából is értelmezhetők.

Energy security in Hungary on Prezi Várjon amíg az animáció betöltődik, és nyomja meg a lejátszás gombot. Az előre-hátra nyilakkal lehet navigálni, a kör alakú gombbal az egész prezentációt egyben lehet áttekinteni.

Noha a prezi önmagában nem sokat jelent, elmondhatom, hogy sokkal nagyobb volt az egyetértés abban a tekintetben, hogy az energiabiztonság túlhangsúlyozása elviselhetetlen költségekkel jár mint gondoltam volna. Talán mindenki egyetértett abban, hogy az energiabiztonság ellátásbiztonsági része túl nagy hangsúlyt kapott az elmúlt évben, és ennek a versenyképességre gyakorolt hatása túlzottan nagy, ezért ideje értelmes párbeszédet kezdeni az ellátásbiztonság megfizethető szintjéről - nem költhetjük minden pénzünket tartalék erőművi kapacitásokra és tárolókban álló tüzelőanyag-készletekre.

Ettől függetlenül nekem az a véleményem, hogy az energiabiztonság másik vetületére, a túlzottan ingadozó vagy magas árakra is vannak megfelelő kockázatfedezési eszközök, amelyekkel az európai tagállamoknak, így Magyarországnak is élnie kellene - ezt sem nagyon vitatta senki.

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu

Receszió a magyar áruszállítási piacon

Az áruszállítás igencsak recesszió-érzékeny iparág, hiszen a teljesítménye attól függ, hogy gyártanak-e új árut (és ehhez használnak-e tüzelőanyagot), illetve kereskednek-e az árukkal. A magyar áruszállítási piac ezért két szempontból is érdekes: egyrészt mert igen nagy mennyiségű hitelt kockázatatnak rajta a bankok és lízingcégek, másrészt mert jól mutatja az üzleti ciklus alakulását.

A felső ábrák azt mutatják, hogy mennyi árut tettek fel a szállítóeszközökre Magyarországon belföldi és nemzetközi vonatkozásban. A közlekedési statisztikákból látszik, hogy a termelés Magyarországon 2009. negyedik negyedévében még nem élénkült. Ezzel szemben az alsó ábrákon a szállítási teljesítmény látható a Magyarországon rögzített (és némiképpen nehezen értelmezhető) millió tonnakilométerekben. Az alul látható nemzetközi teljesítmény nagy része tranzit, ami azt mutatja, hogy a szárazföldi szállítás szempontjából értelmezhető tág régiónkban az élénkülés már megkezdődött.

A helyzet nem éppen rózsás. A tranzitforgalom élénkülése, hacsak nem jár együtt nagyon okos gazdaságpolitikával, inkább árt, mint használ az ország gazdaságának. A belföldi, és belföldi indítású/végződtetésű kereslet gyengesége miatt a szállító vállalkozásoknak (és finanszírozóiknak) nagyon határozott és kényelmetlen lépéseket kell megtenniük a talpon maradás érdekében.

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu

Görögország és az Unió

Az Európa-nap köré szervezet MyEurope projekt keretében európai blogomban a görög-szlovák vitáról és az európai kormányzatról írtam egy posztot. Szerintem a görög válság azokat igazolja, akik az európai alkotmány megalkotásának hívei voltak. Úgy gondolom, hogy a föderalistáknak újra és újra el kell mondaniuk, hogy egy ilyen mértékben egységesült politikai egységnek mint az Unió, egységes és állandó kormányra van szüksége. Szerintem lehetetlen állapot, hogy minden azonnali reakciót igénylő problémára Brüsszelbe repül 27 állam miniszterelnöke vagy szakminisztere, volna nekik dolguk otthon is.

A kapcsán hívta fel Erik Wesselius a figyelmemet a múlt heti Financial Timesban megjelent, szuper rikta Habermas-interjúra a figyelmem. Bár szerintem Habermasnak, aki Európa talán legnagyobb tekintélyű politikai filozófusaként szinte intézménynek számít, már nem kellene 81 évesen az internetes nyilvánosságról nyilatkoznia, Görögország tekintetében ugyanazt gondolom, amit az idős mester: a görög adósságválságnak egy szerencsés politikai mellékhatása, hogy újra lehet beszélni az európai alkotmányosságról.

Jövő héten találkozom Alex barátommal, és a tavaly januári magyar-görög párhuzamok cikkhez megírjuk a folytatást.

Az eladósodottság Afrikából Kelet-Európába vándorol

Az alábbi ábrán 1970-2008. között követhetjük nyomon az egyes országok adósságszolgálatát - az egykori gyarmatok induló kölcsöneit, amit képtelenek voltak visszafizetni, Latin-Amerika teherlerázását, az argentín csődöt aztán Közép- és Délkelet-Európa elképesztő mértékű eladósodását.

A Világbanknak ez a fejlődési adatsora azt mutatja meg, hogy az adott ország a külföldről szerzett jövedelmének (exportált áruk, szolgáltatások és kapott hazautalások, segélyek) mekkora részét fordítja adósságtörlesztésre. A kék lufi általában kezelhető. A zöld kezd veszélyessé válni, a sárgánál általában jön az államcsőd, a piros meg kezelhetetlen. Nagyon sok kelet-európai ország helyzete fog romlani, hiszen ezt a válságot (is) hitelből vészelték át, ugyanakkor az a jövedelmi bázisuk, amiből törleszthetnek, a GDP-nél is sokkal nagyobb mértékben csökkent. A kivétel Lengyelország, amely a világválság alatt is növekedett, eladott veszteséges állami és önkormányzati cégeket, és a bevételből csökkentette adósságait.

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu

Országok szén-dioxid kibocsátása: utolérés, elhagyás

AmCham befektetői javaslatok: energiahatékonyság

Nagy várakozással láttuk vendégül a kijelöltnek gondolt energetikai szakállamtitkárt (aki azonban mégis más tisztségben foglalkozik energiapolitikával a jövőben) az AmCham Energiapolitika mint a nemzeti versenyképesség tartópillére állásfoglalásának második, energiahatékonyságról szóló vitáján. Úgy tűnik, hogy ezen a területen igen könnyű lesz a befektetők barátságát elnyerni: a vita nem a diagnózisról és a beavatkozási területekről szólt.

Ahogy más hiradásokból is kiderült, Bencsik János szakított elődei villamos-energiaközpontú politikájával, és elsősorban a hőenergiára és a lakossági szektorra szeretne fókuszálni. Mindez reményt ad arra, hogy a hő- és villamosenergiapiacot összekötő, és rengeteg visszaélésszerű anomáliát okozó KÁT-rendszer valamiféle ésszerű átalakításon megy keresztül. Az AmCham vendégei, Ámon Ada az Energia Klub vezetője, és Varró László, a MOL Nyrt stratégiai igazgatója szintén igen hasonlóan ítélték meg az ország energiahatékonysági problémáit.

Magyarországon elsősorban azokon a területeken vannak óriási energiahatékonysági problémák, ahol az elmúlt évek piacról jövő ösztönzői (az egyre növekvő és volatilissé váló) energia- és tüzelőanyagárak nem tudnak hatni, mert nincsen működő piac. Ilyennek azonosítottuk a piachiányos ágazatokat, többek között magát a villamosenergia-szektor egy részét, a tömegközlekedési szektort (amelyek a növekvő energiaárakat eddig gond nélkül hárították tovább, például erőmű-matuzsálámek életben tartásával a villanytarifákon keresztül, vagy ésszerűtlen energiabeszerzéseken keresztül, amit az adófizetők álltak a tömegközlekedés területén). Ugyancsak piaci probléma merül fel a lakossági és KKV épület- és eszközpark finanszírozásában, ahol rengeteg szinte azonnal megtérülő beruházást nem tudnak a hitelképtelen személyek és cégek finanszírozni. A közszférában pedig a gazdálkodási rendszer anomáliái (pl. a működési és beruházási költségek elkülönítése) nem teszi lehetővé a technológiaváltást.Az energiahatékonysági panel résztvevői nem kérdőjelezték azt meg, hogy Magyarország relatíve magas energiaintenzitása egy olyan jelenség, amelynek pozitív és negatív oldala is van. Magyarország részben azért fogyaszt nagyon sok energiát, mert nagyon energiaigényesek a nemzetközileg is versenyképes termelő egységei (autógyárak, gyártóipar, vegyipar). Ezeknak az iparágaknak azonban nemzetközi összehasonlításban nem rossz az energiahatékonyságok, és ha nem telepedtek volna meg Magyarországon, ma még kisebb jövedelmünk, még kevesebb munkahelyünk volna. A lakossági fogyasztás dinamikája is jól illeszkedik az európai trendekbe, csak a jelenlegi lakossági jövedelmekből - figyelembev véve a klímánk állapotát - ez nem folytatható.

(A vitáról emlékeztetőt nem készítünk, de a konszenzus pontokat, illetve a nyilvánvalóan ütköző nézeteket minden alkalommal közzétesszük honlapunkon).

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu

Hogy tetszett a gilisztáknak a tévévita?

Energiahasználat és a népesség várható élettartama

Egy érdekes blogra találtam, ahol egy táblázat érdekes kérdést vet fel: van-e összefüggés az emberek várható élettartama és az általuk felhasznált energia mennyisége között? Ahogy korábban láttuk, a nemzeti jövedelem és az energiafelhasználás szintje, valamint a nemzeti jövedelem és a boldogság szintje között van. Vajon hogyan függ ez össze a civilizációs vívmányainkat mozgató energiával?

Úgy gondolom, hogy túl sok hatás érvényesül mindkét változóban ahhoz, hogy értelmesen lehessen őket közvetlenül elemezni. Az energihasználat nagyon jelentősen függ a klímától, a nemzeti jövedelemtől. A szegények kevesebb energiát használnak, de ráadásul gyakran rosszabb hatásfokkal is: Ázsiában és Afrikában még mindig az egyik fő probléma, hogy a modernitás előtti hatásfokkal működő tűzhelyekben égetik a fát. Adatforrás: http://energy-ecology.blogspot.com/2010/04/life-expectancy-and-energy-use.html

Gazdasági és társadalmi témák eredeti megjelenése és vitája: antaldaniel.blog.hu.