Tanulmányok az NDA-ról

A Nemzeti Digitális Adattár számára készült két tanulmányom az NDA jogi-szabályozási megalapozásáról (pdf letöltése»»»)és az NDA kiterjesztéséről a közszféra információs kincsére (pdf letöltése»»») letölthetők. Egyúttal a vasutas oldalt nem folytatom tovább, hiszen már teljesen működőképes, ha késznek nem is tekinthető a vasutak.hu portál, minden kapcsolódó anyag oda kerül. A vasútreform iránt érdeklődők ott keressenek!

Az elektronikus információs szabadság és a közigazgatás adatvagyona

A Nemzeti Digitális Adattár 3. konferenciáján elhangzott előadásom diái "Az elektronikus információs szabadság és a közigazgatás adatvagyona" címmel letölthetők innen (ppt letöltés), az NDA számára a témában készült tanulmányom pedig hamarosan az nda.hu-ról.

A magyar vasútpolitika stratégiai kérdései kerekasztal

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a vasúti iparág vezetőivel folytatott szakmai kerekasztal-vitára készített felvezetőm diái "A magyar vasútpolitika stratégiai kérdései" címmel letölthetők innen (ppt letöltés).

A mellékvonalak lehetőségei az új európai szabályozási környezetben

Megjelent "A mellékvonalak lehetőségei az új európai szabályozási környezetben" című cikkem a Közlekedéstudományi Szemle LIV/11. számában, ugyanitt egy nagyon érdekes cikk olvasható Dr. Farkas Gyula tollából a vasúti pályadíjmeghatározás módszereiről. December 1-én az egykori Közgázon, a Budapesti Corvinus Egyetem állami szabályozás kurzusán tartok szemináriumot a vasútszabályozás kérdéseiről, amelynek handoutja és ajánlott irodalomjegyzéke a vasutas anyagok között lesz elérhető.

Vasutak.hu

Az ideiglenes vasútreform oldal hamarosan áttelepül a vasutak.hu címre, ahol terveim szerint hamarosan egy szakmai fórumokkal felszerelt portál várja majd a vasút szabályozási reformjában érdekelt szakmai közönséget. Saját vasutas anyagaim pedig a honlapon külön menüpont alatt lesznek elérhetők.

Vasút a határon

Megjelent a vasút helyzetét és a vasútliberalizáció lehetőségét elemző Vasút a határon című írásom némileg rövidített változata a Népszabadság Hétvége mellékletében. A cikkre reagál a duplaoldalon a MÁV jelenlegi menedzsment-álláspontját tükrőzö, "a kormányzati felhasználásra készített bizalmas szakértői" anyagok alapján készült "Gödörben" Kapitány Szabó Attila neve alatt, a szakszervezetek álláspontját rögzítő "Ragaszkodás" és Koi István operatív feladatok nélküli debreceni területi igazgató, egyes által vezérigazgató-jelöltnek tipplet karriervasutas rövid portréja.

Kézirat a vasútreform politikai és gazdasági kérdéseiről

Letölthető kéziratom a vasútreform politikai és gazdasági kérdéseiről. A cikk a Közlekedéstudományi Szemlében ősszel megjelenő, a vasútszabályozás mellékvonalak számára kedvező reformjának kérdéseit taglaló szakpublikáció politikai kiegészítése. A lenti e-mail címén minden hozzászólást örömmel veszek (pdf letöltése»»»).

Ki bukott meg az autópályákkal?

Új cikkem az autópályakartellről, a közpénzügyekről, a magyar politikai establishment működésképtelenségéről és a Medgyessy-kormány bukásáról (Ki bukott meg az autópályákkal? - pdf) A cikk annak a két korábbi Narancs- cikkemnek a lezárása, amelyek alapján 2002-ben a gazdasági és közlekedési miniszter gazdaságpolitikai tanácsadója, majd minisztériuma főigazgatója lettem, végül lemondtam. A korábbi cikkek a gazdaságpolitika menüpont alatt érhetők el (A dossziékba zárt szellem - pdf, Verseny lesz az magyarul - pdf).

A monetáris politikáról és a közös pénzről

Az európai föderalista sorozat következő cikke (pdf) a közös pénzről és a monetáris politikáról. A cikk a Magyar Narancs oldalán regisztráció után érhető el.

Búvárnapló

Megjelent Ormos Mária a gazdasági világválság magyar visszahangjáról írt kritikám, a Búvárnapló a Magyar Narancsban.

Tökéletes időzítés, zseniális témaválasztás: miként reagált a magyar szellemi élet a globalizálódásra először rávilágító nagy történelmi eseményre, az 1929-ben kezdődött gazdasági világválságra? Képes volt-e periferiális országunk érdemben reflektálni arra a nagy rejtélyre, amit kortársaik erejüket megfeszítve próbáltak értelmezni Nyugaton? Miként fogadták az Európa integrációjának előfutáraként felvetett sok tervet a francia-német szén-acél közösségtől az Európai Egyesült Államok gondolatáig?

A könyv azt próbálja elemezni, hogy miként reagált a magyar nyilvánosság arra az eseményre, ami az első valóban nyilvánvaló globális gazdasági eseménysorozat volt. Cikkemben arról írok, hogy Ormos Mária a zseniális témaválasztás ellenére miért vall kudarcot.

A kasszakulcs és az alkotmány

A mai Magyar Narancsban megjelent cikkem az Országgyűlés és a Kormány költségvetési jogosítványait korlátozó indítványok vitájában a "A kasszakulcs és az alkotmány" címen. A témában vitát rendez a Szabadlovas Közgazdász Egylet is a nyári táborában. Ez a negyedik hozzászólás a vitában, egyúttal ugyanebben a számban megjelent egy antiföderalista írás is.

A rendszerváltás óta hivatalban lévő kormányok és Orsszággyűlések valóban borzasztóan bántak a közpénzekkel, ami akár közjogi reformért is kiálthat. A "független fiskális hatóság" koncepciója mégis fából vaskarika. A hatóság ugyanis definíció szerint jogalkalmazó szervezet. A független monetáris hatóság, a független árszabályozó hatóságok fontos elemei a racionális gazdasági környezet kialakításának, de pont fordítva működnek, mint a képzeletbeli "fiskális hatóság". A magángazdaság szereplõire alkalmaznak jogi normákat, nem pedig magánemberek szabják meg rajtuk keresztül a közhatalmi szervek döntéseit. [...] A megfelelő [...]képletet törvényben rögzítik, a népképviseleti szerv pedig kinevezi az intézményileg független hatóság vezetõjét, aki a "képlet őre". A "fiskális hatóság" azonban pont fordítva működne: meghatározná azt a szabályt, ami alapján a népképviselet törvényt alkothat.

Hétfőn az A.P.A.-ban minden érdeklődővel föderalista vita este nyolctól (Budapest, Horánszky utca).

A vita előzményei: Benczes István - Szentessy Krisztián: Magyar tánc - borotvaélen, prímás nélkül (Az államháztartási reform esélyei); Dobrovits Mihály: A köztársaság lebontása ellen; Neményi Judit: Kire bízzuk a kasszakulcsot?

Újra aktuális: A költségvetési tanácsról

Az Unió megváltozott természetéről

Az európai föderalista sorozatba írt harmadik cikkem az Európai Unió megváltozott természetével érvel az európai alkotmány mellett (pdf). "Az Unió jogi személy lett, ami átvitt értelemben azt jelenti, hogy az Alkotmány olyan szervekkel látja el, amelyekkel képes a céljai útjában álló akadályokat észlelni, elhárításuk lehetőségeinek hatásait mérlegelni, dönteni, és határozatait végrehajtani. Az egységesített Uniók egységes hatáskört kapott az európai integráció különféle intézményei vívmányainak kezelése tekintetében, és így egymást harmonikusabban ki tudják egészíteni. Az Alkotmány az Unió fogalmát is átértelmezte, és világossá tette az európai szuverenitás gyakorlásának megváltozott módját".