A reklámfelületek létrehozásának, értékelésének és elkerülésének a legváltozatosabb stratégiái alakultak ki az elmúlt évtizedekben. Egyrészt a városainkat, hála az önkormányzatoknak, ellepték a közterületi reklámok, ami hasonlóképpen van a virtuális terekben is. A közterek, és a senki által nem tulajdonolt internet fenntartása költséges, az emberek pedig nem szívesen fizetnek adót. Tehát van anyagi motiváció. A közterek kisajátítása egyéni hasznot hoz, tehát vannak végrehajtók. És vannak, akik eladni akarnak, tehát van kínálat.
A végtelennek tűnő kínálat persze a hirdetési felületeket folyamatosan inflálja: az emberek, ahogy a fenti szemmozgásokat elemző ábrákból is látszik (
további magyarázat itt) jól megtanulják kizárni a zavaró ingereket. És vannak, ahol a képviselőiket rákényszerítik a takarításra: világszerte nagy port vert fel, hogy Sao Paoloban leszerelték
a köztéri reklámokat. Ez persze lehet, hogy a reklámozóknak is érdeke: a kevesebb reklám többet ér, hiszen az emberek figyelme véges. Azok az önmérsékletet tanusító önkormányzatok, amelyek csak kevés közterületet szennyeznek reklámmal, jóval magasabb árakat érhetnek el.
Nyilvánvaló, hogy ez a blog nem egy értékes közterület, de a Nielsenes ábrák kíváncsivá tettek, úgyhogy egy darab kis reklámbox kikerült a jobb menüsorba a korábbi kísérleti szavazódoboz helyére. (Aki nem találja meg, az vélhetően teljesen elsajátította a reklámszűrés képességét!) Egyelőre a Google úgy ítélte meg, hogy társadalmi célú reklámokat rak bele. Egyébként ha valaki tud kifejezetten tcr csereboxot, szóljon.
A végtelennek tűnő kínálat persze a hirdetési felületeket folyamatosan inflálja: az emberek, ahogy a fenti szemmozgásokat elemző ábrákból is látszik (további magyarázat itt) jól megtanulják kizárni a zavaró ingereket. És vannak, ahol a képviselőiket rákényszerítik a takarításra: világszerte nagy port vert fel, hogy Sao Paoloban leszerelték a köztéri reklámokat. Ez persze lehet, hogy a reklámozóknak is érdeke: a kevesebb reklám többet ér, hiszen az emberek figyelme véges. Azok az önmérsékletet tanusító önkormányzatok, amelyek csak kevés közterületet szennyeznek reklámmal, jóval magasabb árakat érhetnek el.
Nyilvánvaló, hogy ez a blog nem egy értékes közterület, de a Nielsenes ábrák kíváncsivá tettek, úgyhogy egy darab kis reklámbox kikerült a jobb menüsorba a korábbi kísérleti szavazódoboz helyére. (Aki nem találja meg, az vélhetően teljesen elsajátította a reklámszűrés képességét!) Egyelőre a Google úgy ítélte meg, hogy társadalmi célú reklámokat rak bele. Egyébként ha valaki tud kifejezetten tcr csereboxot, szóljon.
View Dániel Antal's profile
Bejegyzések
3 megjegyzés:
Én nem látom a reklámokat, úgyhogy valamit jól csinálhatok.
A sao paolói példa nagyon érdekes. Nekem is az egyik első intézkedésem lenne budapesti főpolgármesterként az óriásplakátok kihelyezésének megtiltása. Az óriásplakát nem járul hozzá a tájékozottsághoz, az arra fordított pénz pedig nem vonulna ki a gazdaságból, de még a reklámozásból sem. Jó példa a dohányáruk reklámjának tiltása. Ezzel a gyártók nem költenek kevesebbet marketingra, csak egy darabig szomorúbbak volt az outdoor kihelyezéssel foglalkozó szakma, majd Palik László a forma 1 miatt. Mostanra már felszáradtak a könnyeik. Így lenne ez a többiekkel is, és akkor normálisabban nézne ki a város.
na, akkor nyelvtanilag helyesen:
...Ezzel a gyártók nem költenek kevesebbet marketingra, csak más eszközöket használnak. Csak az outdoor kihelyezéssel foglalkozó cégek lettek egy időre szomorúbbak, valamint később Palik László, amikor már a Forma 1-en sem hirdethettek a dohánygyártók...
Az óriásplakát a belváros problémája.A külvárosban meg a mosatlan cola-banner, a cégérre rakott hirdetőcetli, stb. Nem csak a Forma-1 a jó példa: mióta a pártok nem ragaszthatják tele az egész utcát , nem csökken a szavazásokon a részvételi arány, sőt, nő.
Megjegyzés küldése